Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 6. (Székelyudvarhely, 2007)
Bernáth Andrea: Egy pár eszkimó gyermekcsizma restaurálása
11. kép. Bőrmegmunkáló eszközök. 12. kép. Az eszkimó gyermekcsizma- pár restaurálás előtti állapota. A 14 cm hosszú talpat kb. 2 cm-rel nagyobbra szabták a láb méreténél. A két centiméter arra szolgált, hogy a bőrt a lábfej körül felemeljék. Ennek gyakorlati az, hogy a talp és a felső rész találkozása - jobb szigetelést biztosítva - ne essen a talaj szintjére. (14. kép) A talp a lábfejcsonttól kezdve, ami a maximális szélessége (6 cm), egyenes vonalban fokozatosan keskenyedik a sarokig. Mind a csizma orra, mind a sarok lekerekítettek, hogy jobb és kényelmesebb fekvést biztosítsanak a lábnak. A szár három bőrdarabból készült, amelyeket szimmetrikusan szabtak mind a két csizmánál, valamint a tetején körbefutó bőrsávból, amelyhez a textilszalagot erősítették. A lábbelik teljes magassága 14 cm, így egy-egy négyszögbe írhatók. A C2 csizmán a három bőrdarabot, valószínűleg az alapanyag hiánya miatt, a csizma hegyénél és középen, a csizmaszár tővénél kiegészítették két kis bőrfoltocskával. Ezek nem tartoznak a szabásmintához. Úgy a Cl, mint a C2 darab esetében a felső sávot két-két bőrből illesztették össze. Ugyancsak itt, a hátoldalon, a hosszt kiegészítették egy kis háromszögű folttal. A két kis bőr szíjacskát a talp és a felső rész közé fogták be. Ahol a lábbelivel érintkeznek szélesebbek, a végek felé elvékonyodnak, ilyen módon megkönnyítve az áthaladást a fülecskéken, amelyeket szintén a talp és a felső rész közé illesztettek. Varratok Akis csizmapárt kézzel varrták. Készítője állati eredetű fonalat - belet - használt, amit a szakirodalom is általánosnak vél (a beleken kívül még inakat is alkalmaztak erre a célra). A varrás lépése egyenletes, a lyukak közötti távolság megegyezik, minden leöltés megközelítőleg 2-3 mm-ként következik Nagyfokú gyakorlatra és technikai tudásra vall a talp és a csizma többi részének összeillesztése. A mesterségbeli tudás tanújele az is, ahogy a csizma orránál és sarkánál található ráncolást egyetlen varrással rögzítették, amely ugyanakkor egybe is tartja a talpat a csizma felső részével. Nem látjuk nyomát semmilyen korábbi segítő varrásnak. Mikro-felvételeken jól megfigyelhető, hogy a talp és a felső rész kihajlított széleit egyetlen tűvel varrták össze, ami rendszeres közönként hatolt át mindkét rétegen. A varrás jellegzetessége: a fehér-áttetsző szál által létrehozott nyílásban fekete textilanyag található, amelynek feltételezésünk szerint, díszítő funkciója van. Annak módja, hogyan illesztette be olyan pontosan ezt a textilanyagot, hogy ne haladja meg a kialakult tér széleit, megmagyarázhatatlan számunkra, így a tárgy készítőjének mesterségbeli titka marad. 13 a-b-c. kép. Északi nők lábbeli-készítésre szánt bőrök feldolgozása közben 56
