Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 6. (Székelyudvarhely, 2007)
Márton Krisztina: Egy 19. szzázadi magyar népi kalendárium és egy román nyelvű, cirill betűs prognosztikon restaurálása
megfigyelhettük, hogy a restaurált kalendáriumnál fennmaradt borító töredékéhez hasonlóan többnyire kartonborítást alkalmaztak. Ezeket később nagyon gyakran újraköttették, így találkoztunk keményborítású, márványozott papírral vagy vászonnal bevont példányokkal is. Az egyszerűbb kartonborítót általában csak a gerincen ragasztották hozzá a könyvtesthez, ezért jellemző károsodás, hogy a könyvtest kiesik a borítóból. Sok ebben a formában őrződik ma is. Ismét másoknál megfigyelhető, hogy nem köttették újra, csupán újabb kartonborítót szabtak, és egyszerűen ráborították ragasztás nélkül. Mivel a könyveknél a művészeti alkotásokhoz képest kissé nagyobb hangsúlyt kap a restaurálásban a funkcionalitás, úgy éreztük, hogy az eredeti megoldás nem lenne megfelelő a mindennapos kutatásnak kitett kalendáriumnál, emiatt nem csupán a gerinchez ragasztottuk a kemény kartonból szabott borítót, hanem előzékpapírt is alkalmaztunk. Ez a megoldás kompromisszum volt, de bármikor eltávolítható, visszafordítható. Végül dekoratív japánpapírból és lenvászonból kapott külső borítást a könyvecske. (18. kép) A román nyelvű prognosztikon A tárgy leírása A román nyelvű kalendárium megjelenése 1815—1816- ra tehető. Nem lehetünk egészen biztosak a datálás pontosságában, ugyanis a könyvből több lap, köztük a címlap is hiányzik. A végén azonban egy táblázat található, amely több mint száz évre tartalmaz előrejelzéseket.2 A táblázat az 1816-os évszámmal kezdődik, így valószínű, hogy a prognosztigont az azt megelőző évben adták ki. A szöveg román nyelvű, de cirill betűs. Táblázatokban és illusztrációkban gazdag. Az illusztrációk az év ábrázolásához, a planétákhoz és a zodiákus jegyekhez fűződnek. Egyik érdekesség, hogy a Hold hetedik planétaként van számon tartva. Állapotleírás A könyv - eltekintve a hiányzó lapoktól - viszonylag jó állapotban maradt fenn, biológiai károsodás nem érte. A károsító tényezők közül első helyen a savasság, a foto-kémiai folyamatok és az emberi beavatkozások játszottak szerepet. A vászonkötés, az indigókék előzékpapír és az ívek közepének megerősítésére használt szokványos írógépeit papírcsíkok egy előző javításról árulkodtak, melyet minden valószínűség szerint könyvkötő végzett. Ennek a beavatkozásnak köszönhetően a könyv visszanyerte funkcionalitását, azonban a mester a restaurátori etikát valószínűleg nem ismerve sem a minimális beavatkozás, sem a kompatibilitás, sem pedig az eredeti anyagok megőrzésének szempontjait nem tartotta szem előtt. Sok helyen a javítócsíkok egészséges papírfelületet is lefedtek, ezáltal a füzetek közepének vastagsága megnőtt, a javítás 2 Az utolsó oldalon a szöveg vesszővel zárul, ez szintén hiányra utaló jel “P HS CTpsMNH f £5 *"**2ÎÎ >* .ytfHífti * ŞSlHfeim no, w #***($ „(tlK nT"<tl r/im/í, « HlU MMHítfjH JillfWHlfOltár J7a Nftjin iifiíH meSHttt tuti 4«»NMfR4ffH«8ţ«r«nTi» npt *3mhmt&&h 4rpS jyi n°c4T ItyttHgb'd rpnrwpu i „ 4Tft;BUtk u/i AU« AnfpMiH 4 Bsívfiieté „ ^itnept ráírni .. JUTCMCAfi* p 4-M am K®IV. 4 Ctm * iM*hh hB BWf tiH-rk cssni , cImh irt c8nr éji napTt, itlttj irt ţm Sí : Rita RÍEgfn, a8h ka <f>h ÍMa rtíntt ci 4i4kV bj nfrr* HfÍH a8ÍÍ éc'rE mgfrH, UJH A4 BHTE. Biti <Pf í UJH IM' J"“ mű kJ Ah B8«n»H4, cnri «» u « e* “! irt rtl «Ml *«« °"V.tort« 19. kép. Törékeny, szakadt, javí- 20. kép. Arí előzék eltávolítása, tott lapok a prognosztikonból. 21. kép. Egy szakadt lap. 22. kép. Megerősítés fátyolpapírral. megmerevítette a papírt, így a csíkok mentén az eredeti papír gyakran beszakadt. Az utolsó lapot fordítva kötötték be, így a 172-es oldal után következett a 171-es. 50
