Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 6. (Székelyudvarhely, 2007)
Szentkirályi Miklós: Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című óriásképének restaurálása
2. kép. A gézzel leragasztott képfelület részlete. 3. kép. Az opálosodott lakkréteg repedései. A Krisztus Pilátus előtt című festmény restaurálás előtti állapota A képet gondosan csomagolták, és hogy a festékréteg a feltekerés miatt ne sérüljön, felületét gézzel ragasztották le. (1-2. kép) Ez felesleges óvintézkedésnek bizonyult, ugyanis annak ellenére, hogy a ragasztóanyag vízzel könynyen leoldható volt, komoly problémát jelentett, hogy nedves közeg hatására a lakkréteg „beütött”, kékfátyolosodott, és a számtalan mikro- és makró-repedés miatt opálosodott. (3. kép) Ez a jelenség a tisztítás-feltárás előtt elvégzett 4. kép. A felületbe nyomódott négyzetháló. lakkregenerálással megszűntethető volt. A festmény az erősen elsárgult, igen vastag, jótékony hatású lakkrétegnek köszönhetően épnek tűnt. Az UV-lumineszcens és inffavizsgálat eredménye már nem ilyen ép felületet rögzített, majd a kutatófeltárások is igazolták, hogy a Golgotához hasonlóan a számtalan szállítást, fel és letekerést, a tűzvész következményeit és a nem mindig sikeres restaurálási próbálkozásokat a kép igencsak megsínylette. Tovább vizsgálva a festményt az alkalmazott anyagok és eljárások alapján megállapítottuk, hogy az első nagy restaurálás, a megcsonkított szélek kiegészítése és a dublírozás a Golgota javításával egy időben készülhetett. A Golgota restaurálása során tapasztalt, 40x40 cm-es, a kép felületébe nyomódott négyzetháló itt is határozottan megjelent, ugyanígy a számtalan hasadás és hiány javításainak nyoma. (4. kép) Mindezek alapján számolnunk kellett a korábban alkalmazott radikális tisztítási kísérlet következményeivel, illetve azzal, hogy a festmény nagy része átfestett. A restaurátor csoport A Déri Múzeum akkori igazgatója, Selmeczi László felkért, hogy szervezzük meg a monumentális, 417x636 cm-es festmény restaurálását. A munkajellegét figyelembe véve három csapatban dolgoztunk: a restaurálást ténylegesen végzők: Béres Erzsébet, Lente István és Szentkirályi Miklós festő-restaurátormüvészek; a restauráláshoz szükséges vizsgálatokat végzők: Vadnai Erika festő-restaurátor művész, Kriston László fizikus, egyetemi adjunktus; valamint a munkafolyamatok dokumentálásával és a konzerválási feladatokkal megbízottak: Szilágyi Sándor, Hasznos Zoltán fotósok és ifj. Szilágyi Sándor konzervátor. A Déri Múzeum részéről Sz. Kürti Katalin nagy szakértelemmel igazított el bennünket a művészettörténeti kérdésekben, a múzeum munkatársai pedig segítettek és bíztattak ben-10
