Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Bóna István: Falképtechnikák
Zöldek: zöldföld (az egyetlen régi használható pigment), krómoxid zöld, krómoxid-hidrát zöld, ftalocianin zöld Kékek: ultramarin (csak belső térben), kobaltkék, ftalocianin kék (modem szerves pigment) Feketék: vasoxid fekete, mangán fekete, csont fekete (nehéz dolgozni vele), venyige fekete. A freskófestés fázisai 1. A fal előkészítése 2. A festékek előkészítése 3. A kartonok előkészítése 4. Vakolás 5. Pauzálás 6. Festés 1. A fal előkészítése a freskófestéshez A freskó festéséhez szívóképes porózus alapfalra van szükség. Ez lehet tégla, vagy kőfal, de festhetünk vakolt falra is annak megfelelő előkészítése után. Mennyezet freskóknál az ókor óta szokás a fa födémszerkezetre nádazást erősíteni és erre vakolni. Modem épületekben gyakran nem található alkalmas fal, ezért a festendő felületet speciálisan elő kell készíteni. Ezen előkészítés célja egy szívóképes átmeneti réteg kialakítása, melyre később feltehető lesz a freskó-vakolat. A falat freskófestés előtt minden vakolattól, de legalább minden laza, hámló, porló anyagtól meg kell tisztítani. Téglafal, vagy kőfal esetén még a fugákat is kikaparhatjuk. A történelmi korokban ritkán készítették elő ilyen gondosan a felületet. Rendszerint beérték a meglévő vakolat „bepikkelésével”. A rómaiak pikkelték a régi mészvakolatot, de leggyakrabban halszálka mintát kapartak az alsó - többnyire vályog - vakolatokba. Vakolás előtt a falat bőségesen elő kell nedvesíteni. 2. A festékek előkészítése a freskófestéshez Freskófestés esetén a pigmenteket iszapolni kell, azaz vízben elkeverni, majd kiülepedni hagyni. Ezt hol csapvízzel, hol desztillált vízzel, hol mészvízzel végzik. A gyakorlatban a csapvíz tökéletesen megfelel. Festés előtt a fölösleges vizet leöntjük a festékről, a hátramaradt pépes anyagot tesszük a palettára. Egyes helyeken máig törőkövön dolgozzák össze a pigmenteket a vízzel, amíg stabil szuszpenziót nem kapnak. A modem, gyárilag amúgy is túl finomra tört pigmentek használata esetén ez fölösleges. Bizonyos pigmentek, mint például a venyige fekete, nehezen keverhetők a vízbe. Kevés denaturált szesz hozzáadásával minden festék jól nedvesíthető. Amennyiben nagyon kis mennyiségű festéket használunk, elég, ha azt a palettán ecsetünkkel vizezzük meg. Nagyméretű freskók esetén a főbb színeket előre kikeverjük csészében a teljes freskóhoz elégséges mennyiségben. A kikevert színek egymással való keverésével, vagy palettán való módosításával rendkívül gazdag színskálához juthatunk. Egyes leírások mészvizet tartanak feltétlenül szükségesnek a pigmentek iszapolásához, de ez fölösleges. Mások tejet ajánlanak, különösen a schmälte nevű, azóta nem használatos kék pigment esetében.4 A tej a mésszel reagálva mész-kazeint alkot. Az így készült freskónál a festékréteg kötése erősebb, mint a vízzel kevertnél, de hátrányt jelenthet a rendszerbe bejuttatott szerves anyag. 3. A kartonok előkészítése A rajznak a nedves vakolatra való átkopírozásához két alapvető eljárás ismeretes.- Lazúros festés esetén a perforált karton, úgynevezett „spolvero” használata a célszerű. (22. ábra)- Fedő festés esetén az átnyomott karton a megfelelő eljárás. (4. ábra) A festészet történetében egyéb megoldásokat is használtak:- Sinopia. A sinopia név a kisázsiai Sinope nevéből származik, ahonnan kitűnő minőségű vörös festéket importáltak. A kartonok feltalálása előtt a falképek kompozícióját a helyszínen, magán a festendő falon dolgozták ki. A művet szénnel vázolták fel az arricciora, azaz a festő-vakolat alatti vakolat rétegre. Az elkészült rajzot azután vörös színnel átfestették, korrigálták. így alakították ki a teljes kompozíciót, többé-kevésbé vázlatos formában. Ennek az aktuális részletét az aznap felhordott freskó vakolat elfedte, tehát a művész emlékezetből festette meg a friss vakolattal eltakart részeket. A római kortól a reneszánszig gyakorlat volt a sinopiák készítése. Legjellemzőbb mégis az itáliai gótikus falfestészetre. Sinopiákat néha a barokk freskók alatt is találhatunk. (1-2., 20. ábra, III. színes tábla 15-16., 21. kép) 1. ábra. Sinopia részlete, mely egyben hálózatot és perspektivikus szerkesztéseket is tartalmaz. Ez már a reneszánsz igények megjelenését mutatja. 4 Paduai kézirat, 40. in. Reclams i.m. p. 53. 7