Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Bóna István: Falképtechnikák
F alkép-technikák Bóna István Ez a rövid összefoglaló az egyes falkép-technikák gyakorlati szempontú ismertetését, majd a történeti falfestő technikák vázlatos, szemelvényszerű bemutatását tartalmazza. A festészeti technikák ismerete fontos a művészettörténész, régész, építész és a restaurátor számára egyaránt. A falképek feltárásánál, a restaurálás megtervezése és kivitelezése során valamint a művészettörténeti elemzéskor szükség van ezekre az ismeretekre, hogy helyes következtetésekre jussunk. Sajnos régiónk falképeit csak Ausztriában vizsgálták korszerű módszerekkel, erre Magyarországon kivételes esetekben került sor. Ezért saját kulturális örökségünkről kevés a hiteles információnk, nincsenek kellő mélységű publikációk, tehát a külföldi eredmények óvatos alkalmazására kényszerülünk. A falfestmények restaurálásáról addig nem érdemes értekeznünk, amíg a falfestészet technikáival legalább alapjaiban nem vagyunk tisztában. Az egyes technikáknak a festői gyakorlat szempontjából való bemutatása A falkép technikák gyakorlatát azért kell ismernünk, mert nélkülük a technikák fejlődését, változásaik történetét és a művészi kifejezésben játszott alapvető szerepét nem fogjuk megérteni. A restaurátor számára ez a tudás alapvető, hisz a szakembernek pontosan tudnia kell, mi az, amit restaurálni fog. Freskófestés A freskó fogalma A freskó kifejezés a köznyelvben a falkép szinonimája. A művészeti szaknyelvben azonban egy sajátos technikát jelölünk vele. A freskó-kép nedves meszes vakolatra készül, kötőanyag nélkül, vízzel kevert pigmentek segítségével. A freskó a legtartósabb ismert falfestési technika. Freskók talán készültek már Mezopotámiában is.1 1 Alalakh, Kr.e. 1900. Albert Knoepfli - Oskar Emmeneggeri, Reclams Handbuch der künstlerischen Techniken 2. Wandmalerei Mosaik, Knoepfli, Alfred - Emmenegger, Oskar - Koller, Manfred - Meyer, André ed. Philip Reclam jun. GmbH, Stuttgart, 1990. p 132, 134; Mora, Paolo - Mora, Laura - Paul Philippot: The Conservation of Wall Paintings, London, Butterworths 1984. p.75. Európában a legkorábbi ismert freskók több mint három és fél ezer évesek. (Szantorini, Kréta), Móra, i.m. pp. 84, 85., Reclams. i.m. pp. 134, 135., V. Perdikatsis et. al.: Phisicochemical Characterisation of Pigments from the Theran Wall Paintings, in. A freskó festésének lehetősége akkor merülhetett fel, amikor az emberiség megismerte a mész készítését és használatát. Több neolitikus lelőhelyen kimutattak 8-9000 évvel ezelőtti mész-vakolatokat. A legősibb mészégető berendezésnek meghatározott leletegyüttes mintegy 12000 éves/ A freskó-kötés mechanizmusát a meszes vakolatok megszilárdulási folyamatának ismeretében érthetjük meg. A művész pigmenteket, azaz vízben oldhatatlan színes porokat kever vízzel és ezzel fest a még nedves vakolatra. Száraz vakolaton, há kötőanyag nélkül festünk, a festék-szemcséket csak gyenge fizikai kötés - adhézió - fogja a vakolat felszínéhez. Ennek a kötésnek a tartósságát azonban nem szabad lebecsülni! Az őskori barlangi festészet nagy része talán ezzel a módszerrel készülhetett, az alkotások jelentős része ennek ellenére ma is látható. A mészvakolat kötésekor az oltott mész, azaz kalciumhidroxid, a levegőben lévő széndioxid hatására kalciumkarbonáttá alakul. Ez a folyamat legintenzívebben a vakolat felületén játszódik le. A mész nagyon kis mértékben, míg a - kötés során a vakolat mélyebb rétegeiben kialakult - kalcium-hidrogén-karbonát jól oldódik a vízben.’ A vakolat száradásakor ezek az oldatok a felületre vándorolnak, majd a víz eltávozása után kalcium-karbonátként kristályosodnak ki a felszínen. Ez a vékony, üvegszerü réteg köti a pigmentszemcséket a vakolat felületéhez. Freskófestéshez kizárólag mész-, azaz lúgálló pigmentek használhatók. Freskóhoz ajánlott pigmentek Fehérek: mész, Szent János fehér (magunk állíthatjuk elő), fehér márványpor, kagylóőrlemény, titánfehér (modem) Sárgák: okkerek, természetes siena, vasoxid sárga, nikkeltitán sárga, (a nápolyi és a kadmium sárga is jó, de mérgező) Barnák: umbrák, sienák, vasoxid barna, caput mortuum Vörösek: vasoxid vörös, vörös földfestékek, esetleg kadmium vörös (mérgező modem pigment) * 2 3 First international Congress on Thera Wall Paintings, voi I. Sherratt S. (ed), The Thera Foundation, Athens, 2000. pp. 103-118. 2 Hughes John. J. - Válek, Jan: Mortats in Historic Buildings, Published by Historic Scotland, Edinburgh 2003. p.3. 3 A kalcium-karbonát és a kalcium-hidrogén-karbonát vízben való oldhatósága között 6 nagyságrendnyi különbség van. Az előbbit gyakorlatilag oldhatatlannak, míg a másodikat jól oldhatónak minősíthetjük. Ezért a freskó-kötésben a második reakciónak tulajdoníthatunk nagyobb szerepet. Ekkehard, Fritz: Gipsumwandlungs- und Reinigungsverfahren an Wandmalereien, in Zeitschrift für Kunsttechnologie und Konsrevierung, 9/1995, Heft 2, pp. 369, 371, 375, 376. 6
