Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Galambos Éva: Általánosan a festett műtárgyak fotótechnikai és mikroszkópos vizsgálatáról
A következőkben ismertetésre kerülő mikroszkópos vizsgálatok a roncsolásos vizsgálatok közé tartoznak, ezért a lehető legkisebb mintákat kell a tárgyból kivennünk. Soha nem szabad azonban szem elöl téveszteni, hogy azért a mintának kezelhetőnek illetve kiértékelhetőnek kell lenni, ahhoz, hogy megfelelő eredményt kapjunk. Ellenkező esetben meg kell ismételni a mintavételt, és akkor kétszer roncsoljuk a tárgyat! A rétegek vizsgálatához a festékrétegek teljes keresztmetszetét tartalmazó, legalább 1 mm átmérőjű minta szükséges. Ha a festékréteg merev, sokszor szétesik a kivételkor, ilyen esetben vagy egy kis ponton előre konzerválni (átitatni, rögzíteni) kell a rétegeket, vagy ha ez sem segít, akkor külön is be lehet ágyazni a szétesett rétegeket, de fontos a mintavételkor lejegyezni milyen volt a rétegek elhelyezkedése. A mintavételnél talán a legfontosabb a mintavételi helyek pontos megjelölése, mert ezek nélkül a kiértékelés szinte lehetetlen, ugyanis a tárgyakon történt korábbi beavatkozások, átfestések, konzerválások szinte soha nem egyenletesek, és általában pont ezek feltérképezése, illetve bizonyítása az egyik fő cél, ez pedig lehetetlen, ha nem tudjuk, melyik minta pontosan honnan származik. Sztereo mikroszkóppal (lOOx >), a minta beágyazás előtti vizsgálata lehetséges, emellett a minta megfelelő felragasztásához szinte nélkülözhetetlen, hogy a keresztmetszet tényleg keresztmetszet legyen! (II. tábla 10. kép) Polarizációs mikroszkóppal kétféle megvilágítással dolgozunk ráeső sugaras (felső) megvilágítással az opak, átlátszatlan tárgyakat, mintákat vizsgáljuk, például a keresztmetszet csiszolatokat (II. tábla 16., IV. tábla 35. kép). Átmenő sugaras (alsó) megvilágítással az átlátszó tárgyakat, mintákat, például tárgylemezen, beágyazott pormintákat, vékonycsiszolatokat, vékonymetszeteket vizsgálunk. (II. tábla 17-18., III. tábla 29-31. kép) A megvilágító sugárzás a mikroszkópnál is lehet UV sugárzás, ez a lumineszcens mikroszkópos vizsgálat. (IV. tábla 36., 38. kép) A mikroszkópos vizsgálatokhoz megfelelő felszerelés szükséges, az adott feladathoz alkalmas mikroszkóp, megfelelő objektívekkel, megfelelő megvilágítási rendszerrel, stb., ennek részletes kifejtésére itt nincs lehetőségünk. Mikroszkópos keresztmetszet csiszolatok készítése A festékrétegek vizsgálatához a festékrétegekből vett apró, 1-2 mm átmérőjű mintákból epoxi műgyantába ágyazott, ’egyoldalas’ keresztmetszet csiszolatokat készítünk a következőképpen: a mintát pillanatragasztóval felragasztjuk egy szilikonos lapra3 úgy, hogy a minta merőleges legyen a lap síkjára (II- tábla 11. kép), mivel ez lesz a csiszolás síkja, így kaphatunk a festékrétegből kereszt3 Erre megfelel a tejes- vagy üdítőitalos dobozok belső fémes-szürke bevonatos oldalából kivágott lap is metszetet. A minta köré egy műanyag gyűrűt4 ragasztunk, vigyázva, hogy a majd beleöntésre kerülő beágyazó epoxi gyanta ne folyhasson ki a ragasztásnál (II. tábla 12-13. kép). Ha az epoxi gyanta megkötött - lehetőleg víztiszta gyantát használjunk és törekedjünk a buborékmentes öntésre - a mintát megcsiszoljuk és polírozzuk. (II. tábla 15. kép) Ezt üveglapon, csiszolópapíron is megtehetjük. Általában 250-2500-as papírokat használunk, majd végül filcen is érdemes a mintát polírozni, mert ezzel a repedésekben, buborékokban lévő csiszolóport is el tudjuk távolítani. Esetleg csiszolóporral is dolgozhatunk, de a vizes csiszolással vigyázni kell, mert a minták nagy részében vannak vízoldható részek, melyek ilyenkor kioldódhatnak. A minták vizsgálata polarizációs mikroszkóppal Felső megvilágítással Polarizációs mikroszkóppal (100x<) felső megvilágítással, a rétegfelépítést, illetve a rétegszerkezetet tanulmányozhatjuk. Az azonos tárgyból származó minták összevetéséből - rétegvastagságok, pigmentáltság, kötőanyag - általában kiderül, melyek az eredeti-, melyek az átfestés-, és szennyeződésrétegek, valamint a festéstechnikai sajátosságok is tanulmányozhatóak. (IV. tábla 35., 37., 39. kép) Az egyes rétegekről megállapítható a szín, a pigmentáltság, a nagyobb (több pm-es) pigmentek szemcsemérete, alakja, (megfelelő tapasztalattal néhány pigment a szemcsekaraktere alapján is egészen jól meghatározható, pl. smalte, azurit, verdigris, smaragd-zöld). A rétegekről kiderülhet azok egyneműsége, azaz egy- vagy több-pigment keveréke adja-e az adott színt. A keresztmetszeten tanulmányozható, hogy a rétegek vastagsága egyenletese, a repedezettség, a repedés végigfut-e a minta teljes keresztmetszetén vagy csak egyes rétegekre jellemző (ebből következtetni lehet korai, vagy öregedési repedésről van szó). Előfordul, hogy az átfestés rétege belefolyt a korábbi repedésbe, ami arra utal, hogy az már korábban repedezett, esetleg hiányos volt. (IV. tábla 35. kép) Sokszor az ecsetvonások jól megfigyelhetők a keresztmetszeten. Minden apró részletet érdemes megfigyelni és lejegyezni, mert több minta összevetéséből következtethetünk számos összefüggésre, ami a restaurálás megtervezésében is nagy szerepet játszhat, illetve jellemezheti az alkotót vagy a műhelyt. UV sugárzásban Ugyanezekről a mintákról UV sugárzással gerjesztett lumineszcens mikroszkópos vizsgálatokat is végezhetünk. Természetesen keresztmetszetek esetén ez is felső megvilágítással történik, és a lumineszcens fotózáshoz hasonlóan itt is a látható, geijesztett sugárzást rögzítjük a felvételeken. 4 Ez lehet átlátszó műanyag, plexi vagy a villanyszerelésben használatos átlátszatlan un. Bergmancső 56
