Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Bóna István: Falképtechnikák
használva: egy rész len- vagy standolajat, egy rész dammár- vagy masztix lakkot, egy rész borecetet, majd újból rázzuk össze. Pigmentek: szinte minden pigment használható. Tojástempera festés Az iszapolt pigmentekhez adjuk hozzá a kötőanyagot. Minden színre ki kell alakítani a megfelelő pigment-kötőanyag arányt. A festéknek nem szabad csillognia, de a gyengéd dörzsölést ki kell bírnia. A tojás hosszabb idő alatt polimerizálódik, vízoldhatatlan, ellenálló festékréteg alakul ki. A festéket vékony rétegben kell felhordani. Ha vastagabb fedő festést akarunk, akkor inkább több réteget tegyünk egymásra. A későbbi rétegek könnyen felmoshatják a korábbiakat, ezért gyors mozdulatokkal fessünk az alul lévő rétegre. Ha újabb réteget akarunk feltenni, várjunk, míg az előző jól megszárad. Fontos szabály, hogy az alul lévő rétegeknek kötőanyagban szegényebbeknek kell lenniük, mint a felsőknek. A tiszta tojás sárgája esetén a legfelső rétegben megengedett egy kis selyemfényű csillogás is, amit a kötőanyag-gazdagság okoz. Enyves festés Művészi célra ritkán alkalmazott technika. A modern festészettechnika könyvek szerint nem tartós. Ennek ellenére ismerünk meglepően jó állapotú több száz éves enyves szekkókat is.20 A 19-20. századi enyves díszítőfestések gyors pusztulását inkább a művészi festéstől eltérő előkészítési technikák és az agyagos töltőanyagok okozzák. (VII. színes tábla 43. kép) Alapozás az enyves festéshez Egy liter hideg vízhez adjunk 5-10 dkg jó minőségű enyvet. Minél szilárdabb a vakolatunk, annál többet. Legcélszerűbb a zselatin használata. Ha megduzzadt, melegítsük fel körülbelül 70-80° Celsiusra. Ezzel az oldattal ecseteljük be a kiszemelt falfelületet. Ez az alapozás nem csak enyves szekkó alá jó, hanem szinte minden emulziós tempera, vagy esetleg olajfestés alá is. A szobafestők szappanozással és timsózással készítik elő a felületet. Ez is jó, de a művészeti gyakorlatban az előenyvezés vált be igazán.21 A festék előkészítése enyves festéshez Az előbbi oldatból meleg állapotban adjunk az iszapolt pigmentekhez annyit, amennyi a megfelelő kötéshez 20 Különösen a festett köveknél kell számolnunk az enyv használatával. Például Amiens és Angers katedrálisainak külső felületein mutattak ki enyv alapú ólomfehér alapozást a kőfelületeken és enyvet, mint kötőanyagot. Weeks,Christopher: The ’Portail de la Mére Dieu’ of Amiens cathedral: its polychromy and conservation, in. Studies in Conservation, V. 43 No. 2. 1998. p. 102. 21 Kovács, i.m. pp. 158,159,218. szükséges. Ez pigmentenként más-más mennyiség, csak próbával határozható meg. A kötés akkor megfelelő, ha a festék nem túl erős dörzsölésnek ellenáll. Itt is szabály, hogy a túl erős kötés a nagyobb baj. Ha a festék kötőanyagában az enyv mennyisége három százalék, vagy az alatt van, akkor a festékünk hidegen is folyni fog, nyugodtan festhetünk vele. Ez az arány többnyire ideális a kötőerő szempontjából is. Az enyv ideális alapanyag emulziókhoz is. Sok recept van forgalomban. Adhatunk hozzá különböző olajokat, vagy gyanta oldatokat a legkülönbözőbb arányokban. Maximum az enyv mennyiségének kétszereséig mehetünk el, de a kevesebb jobb. Ezeket az anyagokat cseppenként adjuk a hideg enyvhez, és erőteljes keveréssel biztosítjuk az emulzió-képződést. Egy kis ammónia, vagy ammónium-karbonát segíti az emulgeálást. Ez a festék meglehetősen rideg. Vékonyan fessünk vele, és ne alkalmazzunk túl sok egymást fedő réteget. (Alia prima festés) Olajfestés A közvetlenül falra készült olaj festések döntően művészi céllal készültek, ritka az olajjal készült díszítőfestés (12. ábra, VII. színes tábla 38. kép) Falon sokkal korában elkezdtek olajjal festeni, mint táblaképeken. A gótikában az Alpoktól észak-nyugatra alkalmazták korábban.22 Itáliában, bár Cennini megemlíti ezt a technikát,23 - az első ismert sikeres alkotás Sebastiano del Piombo Krisztus ostorozása című képe a római San Pietro in Monitorio Borgherini kápolnájában.24 A késő reneszánszban robbanásszerűen kezdett elterjedni ez a technika és népszerű maradt a közelmúltig. A freskó után talán a legtartósabb falfestő eljárás. M M M I ft ft ft ft ft ft ft M k » í II i 12. ábra. 19. századi olajfestés falra. Budapest, a Váci utca 7. számú ház lépcsőháza. Heinrich Ede műve 1872-ből. 22 A. P. Laurie: The Painter’s Methods and Materials, Dover, 1967. pp. 221,222. 23 Móra, i.m. p. 143. 24 Reclams, i.m. pp. 277-278. 16
