Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Bóna István: Falképtechnikák
Az olaj kötőanyag legkorábbi analízissel bizonyított alkalmazása: Münstair, Svájc, kb. Kr.u. 800-ból származó karoling falfestményén.23 Az olajfestés előkészítésénél fontos, hogy a fal szívóképességét megszüntessük. A középkorban alkalmazták a fal forró enyvvel való előkezelését, melyre közvetlenül is festhettek, de olaj alapot, vagy gessot is felhordhattak. A reneszánszban erre többnyire főzött olaj-gyanta lakkokkal való beitatást alkalmaztak, melyre ólomfehér, vagy színezett olaj alapozás került. Alkalmaztak még forró vakolókanállal beglettelt gyantás alapozást is.25 26 A korai olajképek igen lassan készültek, a korban megszokott aprólékos fejlesztő technikákkal. (A fent említett Piombo kép például öt évig készült.) A barokkra kialakult egy bravúros alia prima technika, mellyel a ffeskófestéshez hasonló sebességet lehetett elérni. A falat leenyvezték, erre színes olaj-alapozás került, melynek tónusát a művész nagyban felhasználta az egyrétegű festés során. Pellegrini a bécsi szaléziánus templom kupoláját mintegy 7 hónap alatt festette ki, beleértve a festő vakolat felhordását és az alapozást is.27 Sgraffito A sgraffito elsősorban díszítő technika, de autonóm műalkotások is készültek vele. Időjárás-álló, ezért elsősorban épületek külső felületein, homlokzatán alkalmazzák. A technika lényege az, hogy a mintát az egymás fölé felhordott, különböző színű friss vakolatok és festékek visszakaparásával, karcolásával alakítjuk ki. A legegyszerűbb esetben egy fémsimítóval glettelt színezetlen vakolat felületébe karcolunk. Ekkor a vakolat világosabb felszíne és a mélyebb részek sötétebb és strukturáltabb felülete teszi láthatóvá a mintát. (Krems, reneszánsz homlokzatok, St. Lambrecht kolostor barokk homlokzata.) Leggyakoribb a kétszínű sgraffito. Itt az alsó vakolathoz pigmentet keverünk, többnyire feketét. Erre vagy egy vékonyabb, más színű vakolat kerül, vagy egy meszelés, amit színezhetünk is. A mészhez adjunk kevés kvarclisztet, vagy nagyon finom homokot, hogy a vágás során elkerüljük a szélek töredezését. Vannak egészen bonyolult, sokszínű technikák is. A vakolatból csak viszonylag nagyvonalú minták kaparhatok ki, meszes sgraffito esetén szinte rézkarcszerű finomsággal dolgozhatunk. A sgraffitót freskófestéssel és aranyozással is gazdagították. Speciális fajtája a vakolat intarzia, melyet valódi sgraffitóval is kombinálhatnak. 25 Mairinger - Schreiner: Deterioration and preservation Carolingian and medieval mural paintings in the Münstair Convent, in. Case Studies in the Conservation of Stone and Wall Paintings, Bologna, 1986. p. 196. 26 Mora, i.m. pp. 143, 147, 148., Reclams, i.m. pp. 277-281. 27 Koller, M. - Serentschy, Ch.: Die Ölmalerei von Giovanni Antonio Pellegrini in der Wiener Salesianerinnenkuppel. Barock Berichte, 34/35. 13. ábra. Meszelt sgraffito a 19. századból, a Magyar Képzőművészeti Egyetem homlokzata, Budapest. 14. ábra. Vakolat intarzia és sgraffito együttes alkalmazása. Márton Ferenc, 1929. Budapest, Kiss János altábornagy utca. 17