Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)

Bóna István: Falképtechnikák

Az olaj kötőanyag legkorábbi analízissel bizonyított alkalmazása: Münstair, Svájc, kb. Kr.u. 800-ból származó karoling falfestményén.23 Az olajfestés előkészítésénél fontos, hogy a fal szívó­képességét megszüntessük. A középkorban alkalmazták a fal forró enyvvel való előkezelését, melyre közvetlenül is festhettek, de olaj ala­pot, vagy gessot is felhordhattak. A reneszánszban erre többnyire főzött olaj-gyanta lakkokkal való beitatást al­kalmaztak, melyre ólomfehér, vagy színezett olaj alapo­zás került. Alkalmaztak még forró vakolókanállal beglet­­telt gyantás alapozást is.25 26 A korai olajképek igen lassan készültek, a korban meg­szokott aprólékos fejlesztő technikákkal. (A fent említett Piombo kép például öt évig készült.) A barokkra kialakult egy bravúros alia prima technika, mellyel a ffeskófestéshez hasonló sebességet lehetett elérni. A falat leenyvezték, erre színes olaj-alapozás került, melynek tónusát a művész nagy­ban felhasználta az egyrétegű festés során. Pellegrini a bécsi szaléziánus templom kupoláját mintegy 7 hónap alatt festette ki, beleértve a festő vakolat felhordását és az alapozást is.27 Sgraffito A sgraffito elsősorban díszítő technika, de autonóm műalkotások is készültek vele. Időjárás-álló, ezért elsősor­ban épületek külső felületein, homlokzatán alkalmazzák. A technika lényege az, hogy a mintát az egymás fölé felhordott, különböző színű friss vakolatok és festékek visszakaparásával, karcolásával alakítjuk ki. A legegysze­rűbb esetben egy fémsimítóval glettelt színezetlen vakolat felületébe karcolunk. Ekkor a vakolat világosabb felszíne és a mélyebb részek sötétebb és strukturáltabb felülete te­szi láthatóvá a mintát. (Krems, reneszánsz homlokzatok, St. Lambrecht kolostor barokk homlokzata.) Leggyakoribb a kétszínű sgraffito. Itt az alsó vakolat­hoz pigmentet keverünk, többnyire feketét. Erre vagy egy vékonyabb, más színű vakolat kerül, vagy egy meszelés, amit színezhetünk is. A mészhez adjunk kevés kvarclisz­tet, vagy nagyon finom homokot, hogy a vágás során el­kerüljük a szélek töredezését. Vannak egészen bonyolult, sokszínű technikák is. A vakolatból csak viszonylag nagyvonalú minták ka­parhatok ki, meszes sgraffito esetén szinte rézkarcszerű finomsággal dolgozhatunk. A sgraffitót freskófestéssel és aranyozással is gazda­gították. Speciális fajtája a vakolat intarzia, melyet valódi sgraffitóval is kombinálhatnak. 25 Mairinger - Schreiner: Deterioration and preservation Carolingian and medieval mural paintings in the Münstair Convent, in. Case Studies in the Conservation of Stone and Wall Paintings, Bologna, 1986. p. 196. 26 Mora, i.m. pp. 143, 147, 148., Reclams, i.m. pp. 277-281. 27 Koller, M. - Serentschy, Ch.: Die Ölmalerei von Giovanni Antonio Pel­legrini in der Wiener Salesianerinnenkuppel. Barock Berichte, 34/35. 13. ábra. Meszelt sgraffito a 19. századból, a Magyar Képzőművé­szeti Egyetem homlokzata, Budapest. 14. ábra. Vakolat intarzia és sgraffito együttes alkalmazása. Már­ton Ferenc, 1929. Budapest, Kiss János altábornagy utca. 17

Next

/
Thumbnails
Contents