Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)

Bóna István: Falképtechnikák

Ritkán előfordul egy nagyon vékony, finom szem­cséjű, mészben az intonaconál dúsabb réteg is, az úgy­nevezett intonachino. Ez valahol félúton van a vakolat és a meszelés között. A meghúzott intonacora néha valóban rámeszelnek, elsősorban a barokk korban. Ez a meszelés színes is lehet.10 11 5. Pauzálás, kartonok Kartonnak nevezzük azt az eredeti méretű rajzot, amely a festménynek a vakolatra való átmásolására szolgál. Két alaptípusa van: a. Perforált karton, „spolvero Ezt régebben úgy készí­tették, hogy a karton rajz vonalait tű segítségével sű­rűn átlyukasztották, perforálták. Ma erre az ipar spe­ciális eszközt állít elő: nyélre erősített tüskés kereket, mely bonyolult formák követésére is alkalmas. Ezzel az eszközzel többnyire átlátszó fóliát perforálunk, melyre alkoholos filctollal rajzoltunk. (Ez egy újabb lépcső beiktatását jelenti a technológiai folyamatba: az eredeti méretű rajz fóliára való átmásolását.) A rajz vakolatra való átvitele úgy történik, hogy egy rongy­darabba festékport, vagy faszénport csavarunk, majd ezzel a kis csomagocskával ütögetjük a kartonon lévő perforált vonalakat. A textilen átjutó kis mennyiségű festékpor a lyukak helyén megszínezi a vakolatot." (5. ábra) b. Átnyomott karton. A rajzot többnyire egyszerű cso­magoló papírra készítjük. Ezt közvetlenül a nedves vakolatra tesszük, amikor annak a felülete már nem tapadós. Egy hegyes szerszámmal, többnyire az ecset másik végével a rajzot, a papíron keresztül, benyom­juk a puha vakolatba. (6. ábra) A perforált kartont elsősorban glettelt felületeken, la­zúros festés esetén, nagy részletgazdagságú motívumok­hoz használjuk. Ez a módszer a leggyakoribb a sgraffito készítésnél. Az átnyomott kartont inkább durva felületen, vastag, fedő festés esetén alkalmazzuk. A durva felületen a pon­tok nem látszanak megfelelően, ráadásul finom részletek nem is festhetők meg rajta. A fedő technikáknál már az első rétegek elfednék a rajzot, a benyomott vonalak vi­szont láthatók maradnak. 10 Móra, i.m. p. 151. 11 A legrégebbi ismert perforált kartonok Kínából, a dunhuangi barlang­kolostorokból származnak, a 10. század közepéről Id. A Centennial Commemoration of the Discovery of the Cave Library Dunhuang, Dun­­huang Research Institute, Morning Glory Publishers, 2002. pp. 118, 119. Európában, az itáliai gótikában jelenik meg először a 14. századközepén, ekkor még csak ornamentikákhoz: Orcagna, Firenze, Santa Maria Novel­la, Spinello Aretino, Firenze, San Miniato al Monte 1387 után. Figurális kompozíciókhoz további száz év múlva: Andrea del Castagno, Domeni­co Veneziano, Piero della Frencesca stb. kezdik használni. Az Alpoktól északra a legkorábbi ismert példa Flans Flaggenberg kartonja 1484—85- ből. Reclams, i.m. pp. 86,229. Móra, i.m. 101, 102 tábla. 5. ábra. Perforált karton (spolvero) a pesterzsébeti templom sgraffi­­tójáról. A minta kivágásakor csak nagy vonalakban követték a karton által jelzett motívumot. Ezek a szabályok nem túl merevek. A falfestészet történetében sok példa van arra, hogy egy művön belül használják mindkét fajta kartonozást. A leghíresebb pél­da Michelangelo Sixtus kápolnája, ahol egy kompozíción belül a fenti két kartonféle mellett még a szabadkézi elő­­rajzot is megtalálhatjuk.12 Aj . I twi ' 1 I 1 l t. 1 \ . $ 4UI n ; li ' Wj 6. ábra. Átnyomott karton. Than Mór freskójának részlete a Magyar Nemzeti Múzeum díszlépcsőházából. 12 Colalucci, Gianluigi: The Fresacoes of Michelangelo on the Vault of the Sistine Chapel: Original Technique and Conservation in. The Conservati­on of Wall Paintings, the Getty Conservation Institute, 1991. pp. 67-76. 10

Next

/
Thumbnails
Contents