Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Orosz Katalin: A Magyar Országos Levéltár állományvédelmi programjának kialakítása egy statisztikai állapotfelmérés eredményeinek felhasználásával
A Magyar Országos Levéltár állományvédelmi programja Az UPAA felmérés és az egyéb vizsgálatok során öszszegyűjtött információkra támaszkodva 2004-ben elkészült a levéltár állományvédelmi programja. A program, az alább részletezett témakörökben igyekszik felvázolni a tennivalókat és irányelveket. • Állományvédelmi ismeretek oktatása • Kapcsolat az iratképzőkkel • A beszállítandó dokumentumok ellenőrzése • Állományvédelmi prioritások meghatározása forrásérték és állapot alapján • Másolatkészítési programok • Biológiai károsodások megelőzése • Tűzvédelem • Kiállítási kölcsönzések • Iratszállítás • Felkészülés váratlan eseményre (katasztrófa terv) • A raktári körülmények folyamatos figyelemmel kísérése adatrögzítéssel • Tervszerű, szakszerű takarítás, iratportalanítás • Nyílászárók javítása • Fényvédelem • Fűtésszabályozás • A dokumentumok méretéhez alkalmazkodó savmentes tárolóeszközök rendszeresítése • Nagyméretű dokumentumok tárolásának és szállításának megoldása • Sérülésmentes kutatás biztosítása • Sérült levéltári dokumentum használata • Károsító anyagok eltávolítása az iratok közül A programot a vezetőség elfogadta, ez alapján pedig elkészítettük a konkrét intézkedési tervet is, ami jelenleg egyeztetés alatt áll. Az intézkedési terv már meghatározott feladatokat és határidőket tartalmaz. Az állományvédelmi program célkitűzései közül azonban már így is több fontos területen történt előrelépés. Változott a kölcsönzési gyakorlat, eredeti anyagot lehetőleg csak kiállítási célra kölcsönzünk. A kiállítások során fokozottan ellenőrizzük a klimatikus és fényviszonyokat. A másolatkészítésre történő iratválogatás során kiemelten veszik figyelembe az állományvédelmi szempontokat, és az iratanyag állapotát. A kutatói kérésre történő iratmásolás során is fokozottan figyelnek az anyag állapotára, és ennek megfelelő másolatkészítési eljárást engedélyeznek. Digitalizálási program indult el, ami lehetővé teszi az eredeti dokumentumok kivonását a kutatás alól, illetve az információ közzétételét elektronikus úton. Döntés született a fűtés szabályozásáról a főépületben, és megindultak az ehhez szükséges műszaki átalakítások. A három épületben több raktár klímáját folyamatosan ellenőrizzük - az időközben pályázati pénzből beszerzett - dataloggerekkel. Ezek a műszerek meghatározott gyakorisággal mérik a raktár hőmérsékletét és páratartalmát, és a mért értékeket megjegyzik. Az adatokat egy kolléga számítógépre tölti és kiértékeli. A grafikonok pontos információt adnak a raktárak klímaváltozásairól, így lehetőség nyílik a szükséges beavatkozások megtervezésére. Folyamatban van egy kültéri mérőműszer beszerzése is, aminek segítségével a külső és belső klíma összefüggéseit, ezáltal az épület „működését” vizsgáljuk majd. Az óbudai épület építésekor beszerelt klímarendszer csak mechanikai szűrőket tartalmazott. Az azóta végzett mérések alapján kiderült, hogy az épület környezetében, és a savas papírok bomlása miatt a raktárakban is nagyon erős a légszennyezés. Ezért kémiai levegőszürőket szereztünk be és szereltünk fel, mivel ott a légszennyező anyagokra fokozottan érzékeny mikrofilmeket, fotókat és savas iratanyagot őrzünk. A levéltár megújuló honlapján külön helyet kapott az állományvédelem, ahova a megelőzéssel kapcsolatos ismereteket teszünk fel, valamint ismertetjük a legérdekesebb restaurálási munkákat.2 Megkezdtük a levéltár dolgozóinak hatékony állományvédelmi képzésének előkészítését, melyet 2005 őszén megtartunk. Elmondhatjuk, hogy az UPAA felmérési módszernek köszönhetően a Magyar Országos Levéltár állományának állapotáról viszonylag pontos képet kaptunk, amely hozzásegített minket az állományvédelmi tevékenységünk megtervezéséhez, a feladatok ütemezéséhez és öszszehangolásához. A levéltár szűkös anyagi forrásaihoz mérten nagy előrelépést tettünk, bár még sok tennivalónk van. Ahhoz, hogy a gyűjtemény állapotát nyomon tudjuk követni, az UPAA felmérést érdemes 5-8 évenként megismételni. Orosz Katalin Papír-bőrrestaurátor művész Magyar Országos Levéltár 2 Levéltári állományvédelmi ajánlás. Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2005. www.mol.gov.hu 108
