Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Orosz Katalin: A Magyar Országos Levéltár állományvédelmi programjának kialakítása egy statisztikai állapotfelmérés eredményeinek felhasználásával
ÁLTALÁNOS ADATLAP SAVASSÁGI ADATLAP Levéltár mintaszám raktár jelzet Kötet irat Károsodás típusa enyhe erős Károsodás típusa Bámulás Savasság törékenység Kötés és könyvtest Kémiai kár Mechanikai kár Rovar/rágcsáló nedvesség Károsodások Felületi sérülés Gerinc Meglazult fűzés Sérült kötés Deformáció Leszakadó töredékek Égési kár Foxing Tinta/pigmentmarás Rag.szalag/cellux Rozsda/oxidáció Savasság Régi javítások Szakadások Szélek sérülése Mechanikai összetapadás Csomagolási kár Háborús kár/repesz Rovarkár Rovarrágás Rágcsáló kár F oltok/elszíneződés Filcesedés Penész Összeragadt lapok egyéb Károsodások Szélek bámulása Felület bámulása Fatartalmú papír Lúgos papír (pH>6,8) Savas papír (pH<6,8) Műanyag dosszié Lignin teszt Rozsda/oxidáció Tinta/festékmarás Nincs légszűrés Savmentes pallium Hajtogatási szám < 6 Hajtogatási szám >6<20 Hajtogatási szám>20 Törékeny szélek A papír fehér A papír durva felületű Ujságpapír/Stencilpapír átütőpapír 1-2. táblázat Mintavételi eljárás négy lépésben — az adott levéltár ill. gyűjtemény jellemzése — a levéltári gyűjtemény hosszának (iratfolyóméterben) lemérése — a mintaszám és a mintavételi útvonal meghatározása — a minták kijelölése, a jelzetek feljegyzése A felmérést végzők meghatározzák a gyűjteményt őrző raktárak tájolását, épületen belüli elhelyezkedését, majd elkészítik a raktárak alaprajzait. Ezután bejelölik az alaprajzokon a polcsorokat, polcokat is. A következő lépésben végigmennek a raktárakon, és lemérik a gyűjtemény hosszát iratfolyóméterben, a kapott értékeket raktáranként az alaprajzokon rögzítik, majd összesítik. Ezután véletlenszerűen kiválasztanak 25 db 1 méteres polcot, amelyeken megszámolják a levéltári jelzeteket. Ebből kiszámítják, hogy átlagban hány jelzet található egy méteren belül. A felmérés során ugyanis egy „tárgynak” veszik az egy jelzet alá tartozó iratokat ill. köteteket, függetlenül azok terjedelmétől. Meghatározzák a kijelölendő minták számát, ami a statisztikusok szerint 200 és 300 között a megfelelő. Ennyi minta ugyanis jó közelítésű képet ad, de még nem igényel nagyon sok időt az átnézése. A pontos mintavétel módjának meghatározása érdekében a kapott értékeket behelyettesítik két statisztikai egyenletbe. (Az eredmény az első minta helyét adja meg.) Azért van szükség az egyenletekre, mert így teljesen véletlenszerű lesz a mintavétel, és a teljes gyűjteményre kivetíthetek a kapott értékek. Ahhoz, hogy elkezdhessük a minták kijelölését, pontosan meg kell határozni, hogy melyik raktárral kezdjük, és milyen sorrendben végezzük a felmérést. A raktárakon belül ezután ki kell jelölni a haladási útvonalat. A polcok esetében mindig balról jobbra és felülről lefelé haladunk. Miután meghatároztuk a haladási útvonalat, ill. irányokat és a raktárak sorrendjét, megkezdődhet a minták kijelölése. Ehhez ismét végigjárjuk a raktárakat, megjelöljük a mintákat, és felírjuk azok jelzetét és pontos helyét (raktár, polcsor, polc). A pontos dokumentálás biztosítja, hogy a minták visszakereshetők, és a felmérés ellenőrizhető legyen. 104
