Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Orosz Katalin: A Magyar Országos Levéltár állományvédelmi programjának kialakítása egy statisztikai állapotfelmérés eredményeinek felhasználásával
A minták állapotfelmérése A minták állapotának felmérését két, erre kidolgozott adatlapon végezzük. Ezek fejlécén rögzítjük az általános információkat, majd a csomót, vagy kötetet átnézve bejelöljük a talált károsodási típusokat. Végül a károsodások jellegét - mechanikai, kémiai, biológiai stb. - és mértékét - közepes, erős - rögzítjük. Azért használunk két adatlapot, mert az egyiken a dokumentum általános állapotát, a másikon a savasságra utaló nyomokat és a papír savasságának mértékét rögzítjük. (1-2. táblázat) Apapír savasságát és lignintartalmát pH és lignin tollal ellenőrizzük. A károsodás mértékének megállapításakor azt kell figyelembe venni, hogy az mennyire befolyásolja a kutathatóságot, vagyis a kutatás során milyen esély van az információvesztésre. PL, ha egy lapon szakadások, hiányok vannak, de azok nem érintik a szöveget, akkor az még közepes károsodás, azonban ha csak egy nagyobb szakadás van de az a szövegben, az erős károsodásnak minősül. A felmérés elvégzése előtt, ezt a szemléletmódot el kell sajátítani. Az összes minta felmérése után az adatok számítógépbe kerülnek, és egy erre írt program segítségével elvégezhető azok összesítése és kiértékelése. A program a következő kategóriába sorolja az iratokat a felmérőlapon rögzített állapotuk alapján: Kutathatósági kategóriák 0 Nagyon jó állapotú dokumentum, kutatható 1 Enyhén károsodott, kutatható, de a kutatás esetleg károsíthatja 2 Gyenge állapotú dokumentum, a kutatás csökkentheti az élettartamát 3 Nagyon gyenge állapotú dokumentum, a kutatás során bizonyosan információ vész el (töredékek leválása) Az UPAA felmérés eredményei az Országos Levéltárban Mivel a három épületben egyenként is nagy mennyiségű, és különböző korú, jellegű iratokat tárol a levéltár, a fel-I. ábra. A leggyakoribb károsodási típusok a főépületben. 4 kép. Az iratok csomós tárolása a főépületben. mérést épületenként végeztük el. A módszer csak a levéltári iratok és kötetek felmérésére alkalmas, ezért a térkép- és oklevéltárat, a fotó- és pecsétgyűjteményt, a mikrofilmtárat és a tervrajzokat nem vontuk be a vizsgálatba. Ezek állapotfelmérésére új módszer kidolgozása szükséges. A Bécsi kapu téri főépületben zömmel 19. század előtt készült, rongypapírra írt iratanyag található. Tetemes részüket még ún. iratcsomókban tárolják. Sok csomóban összehajtott oklevelek, térképek, fotók is találhatók. (4. kép) Ebből következően a leggyakoribb károsodási típusok a mechanikai károsodás és a tintamarás. A savas iratok aránya (korukból következően) alacsony ebben a gyűjteményben. (1. ábra) Az eredmények összesítésekor kiderült, hogy nagyon magas (39 %) az erősen sérült, állapotuk miatt elvileg nem kutatható iratok aránya. Bár tisztában voltunk azzal, hogy a gyűjteményben sok a rossz állapotú irat, ekkora arányra mégsem számítottunk, és ez a tény az intézmény vezetését is meglepte. (2. ábra) A másik két épületben többnyire 19-20. századi iratokat őriznek, ezért itt várható volt a savasság és a papír törékenységének nagy mértéke. Ezt a vizsgálat is igazolta. Tapasztalataink szerint ezekben a gyűjteményekben, 2. ábra. A károsodások mértékét mutatja a kutathatósági kategóriák aránya. 105
