Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 5. (Székelyudvarhely, 2006)
Orosz Katalin: A Magyar Országos Levéltár állományvédelmi programjának kialakítása egy statisztikai állapotfelmérés eredményeinek felhasználásával
A Magyar Országos Levéltár állományvédelmi programjának kialakítása egy statisztikai állapotfelmérés eredményeinek felhasználásával Orosz Katalin A levéltárak törvény által előírt, alapvető kötelezettsége a gyűjteményükbe tartozó iratok megőrzése a lehető leghosszabb ideig, mégpedig olyan fizikai állapotban, ami kutathatóságukat, az általuk hordozott információ hozzáférhetőségét lehetővé teszi. „A „nemzet emlékezete” - ennek tekintik a történettudomány művelői a Magyar Országos Levéltárat, az ország, mi több a Kárpát medence meghatározó központi levéltárát, hiszen itt koncentrálódik a mindenkori Magyarország 1000 esztendős történelmére vonatkozó Írott források döntőjelentőségű része.”1 Az intézmény több mint 70 000 iratfolyóméter levéltári anyagot őriz három épületben. A gyűjtemény összetétele nagyon változatos, megtalálhatók benne a pergamenre írt, viaszpecséttel hitelesített középkori oklevelek, kéziratos és nyomtatott térképek, tervrajzok, papír alapú iratok, különböző eljárással és anyagra készített fényképészeti anyagok, hangszalagok, mikrofilmek, elektronikus adathordozók, valamint a dokumentumok tárolására szolgáló eredeti papír, fém és fa dobozok. Az állományvédelem kezdetei az Országos Levéltárban A levéltári anyag megfelelő elhelyezésére már a 19. században történtek kezdeményezések, majd Pecz Samu tervei alapján 1923-ra épült fel a Bécsi kapu téren az akkor modem, elegáns palota, mely ma is a Levéltár fö épülete. A neoromán főhomlokzat mögött nyertek elhelyezést a levéltárosok munkaszobái, a tanácsterem és a kutatóterem, az iratraktárak pedig két nagy szárnyépületként csatlakoznak az épület északi és déli oldalához. (1. kép) A kétszintes raktárak akkor fontosnak tartott ,jó” megvilágítását, fém spalettákkal védett, nagyméretű dupla ablakok és drótüvegből készített járófödémek kiképzésével biztosították. Sajnos az épületben komoly károk keletkeztek 1945-ben és 1956-ban, mindkét esetben tűz is pusztította a levéltári anyagot. Az iratanyag folyamatos bővülése szükségessé tette más telephelyek használatát is, majd 1996-ban elkészült, egy a mai mércével mérve is modem épület Óbudán. (2. kép) Ebben a klimatizált épületben négy föld alatti szinten, összesen 8 raktárban őrzünk levéltári anyagot. Ezen kívül a Eless András tér egyik régi, „sokat látott” épületének egy részét is használja a levéltár. (3. kép) A levéltári anyag tárolási körülményei és a gyűjtemény a különböző épületekben nagyon eltérő. 1 Dr. Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár Főigazgatója szavai a 2003- ban kiadott, az Országos Levéltárat ismertető kiadvány bevezetőjéből. 1. kép. Az Országos Levéltár Bécsi kapu téri főépülete. 2. kép. Az 1996-ban átadott óbudai épület. 3. kép. A Hess András téri épület homlokzata. 102
