Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 3. (Székelyudvarhely, 2003)
Szilágyi Sándor: Fényképezzünk! Műtárgyfotozósi alapok, praktikák
éppen az a cél, hogy a fehér papír tényleg a legvilágosabban és a fekete rajz/szöveg a legfeketébben jelenjen meg. Kerülendő viszont tónusos, sűrű rajzolatú műtárgyaknál.2 Az élességi tartomány függ az objektív gyújtótávolságától is. Minél rövidebb, annál nagyobb a mélységélesség. 3. Világítás A tárgyak anyagának és alakjának ábrázolását a fény kellő erősségével és a világítás megfelelő irányával érhetjük el. A világítás erősségét a fényforrás távolságával, irányát pedig magasságuk és helyük változtatásával szabályozhatjuk. Közvetlen megvilágítás esetén a fény a távolság négyzetének arányában csökken. Tehát, ha a lámpát 1 m-ről 2 m-re távolítjuk, akkor az expozíció nem kétszeresére nő, hanem négyszeresére (pl. 8-as rekesznél az expozíció 1/125-ről 1/30-ra változik). A műtárgyak bevilágításakor igen fontos a főfény és a derítőfény összehangolása. A fények és árnyékok megfelelő elosztásával kiemelhejük a tárgy formáját, felületének szerkezetét. Leggyakoribb a súrlófény, amely általában a térbeliség kiemelésén kívül legjobban érezteti az anyagszerűséget, a sérülések mértékét. Festményeknél például a pasztózus festőtechnikát, a festégétegek feltáskásodott, kagylós károsodását jeleníthetjük meg. Akkor kapunk az árnyékban és a világos részeken egyaránt részletgazdag, tónusaiban kiegyenlített felvételt, ha a legvilágosabb és legsötétebb részlet megvilágítottságának aránya l:2...1:4-nél nem nagyobb. Fényméréskor, ha a legjobban megvilágított részen, pl. 1/125 s-os expozíciónál 8-as rekeszt mutat a fénymérőnk, akkor a legsötétebb résznél nem szabad F:4-nél tágabb nyílást mutatnia. A helyes expozíció a főfényre mért érték, tehát a 8-as rekesznyílás. Sík, a gép optikai tengelyére merőleges felületek (pl. festmények) fotózásakor megmérhetjük a visszavert fény mérésének (tárgymérés) módszerével a legvilágosabb és a legsötétebb képrészletet. Köztük a különbség nem lehet több 4-5 rekeszértéknél. A helyes expozíció itt a két mérés középértéke. A témától függően, a világos, illetve sötét részek javára el lehet térni 0,5-1 fényértékkel. 2 A mindkét oldalán nyomtatott papírokat, könyvoldalakat úgy fényképezzük, hogy alájuk fekete kartont teszünk. így elkerülhetjük a túloldalon lévő felirat, vonalas ábrák "átütését". A felület fénye az anyag fontos jellemzője. Egyes műtárgyak esetében azonban, különösen fém, üveg és porcelán felületén a meg nem felelő csúcsfények kellemetlen hatásúak, a környező tárgyakból zavaró részletek tükröződhetnek vissza. Flasznos segítőeszköz egy nagyméretű fekete vászon, mely közepére egy, az objektív méretével megegyező kört vágtunk, s egy rúdra erősítettünk. Amennyiben ezt felvétel előtt ráfűzzük az objektívre, elkerülhetjük, hogy fényképezőgépünk, állványunk lába, vagy saját magunk is tükröződjünk a fényes tárgy felületén. Csillogó tárgyakat lehetőleg sötét falú helyiségben, sötét öltözékben fotózzunk. Sokszor az állvány elé is fekete vásznat kell terítenünk, hogy elkerüljük a padló tükröződését. 4. Fémtárgyak fényképezése Szögletes tárgyakhoz a felületek kiemelésére még előnyös a keményebb világítás, az árnyékos oldal derítésével. A gömbölyű felületeket egy fénylő pont, az egyirányban hengeres testet a hosszában végigfutó csík jellemzi. A csillogó fémtárgyat ernyőn keresztül, vagy közvetett, szórtan visszavert fénnyel világítjuk meg, a tárgyat derítőlapokkal vesszük körül.3 A derítéshez használt lapoknak kivétel nélkül mind fehérnek kell lenniük, hogy ne okozzanak elszíneződést. A lámpákat a tárgytól elfordítjuk, velük a fehér mennyezetet és a derítő lapokat erősen megvilágítjuk. Az ilyen szórt világítás nem okoz zavaró csúcsfényeket, vetett árnyékokat. A tárgy körül szabadon maradó csillogó, világos tárgyakat fekete kendővel takarjuk le. Sötétebb felületű bronztárgyakat, a felület minőségének megfelelően kellő irányú, közvetlen szórt fénynyel is megvilágíthatunk, így gyengébb csúcsfény és vetett árnyék is keletkezik. A világosabb fémtárgyakat inkább sötét háttér előtt, esetleg lágy világításban fényképezzük. 4.1. Érmék fényképezése Legkönnyebben reproállványról készíthetünk felvételeket. A különböző érméket, fémből készült karkötőket, fibulákat színük szerint megválasztott alapon fényképezzük. Fia „árnyékmentesen” akarunk felvételt készíteni, vagyis az érme széleinél ne látsszon árnyékcsík, akkor a célra legjobban a fénytelen fekete posztó felel meg. 3 Fehér polisztirol lapokkal, alufóliával bevont táblákkal is kiválthatjuk a kereskedelemben kapható speciális, drága derítőlapokat. 73
