Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 3. (Székelyudvarhely, 2003)
Bakayné Perjés Judit: Régészeti bőrtárgyak restaurálása
Régészeti bőrtárgyak restaurálása Bakayné Perjés Judit Ha körültekintünk egy múzeum régészeti gyűjteményében sok-sok kerámia, fém, üveg és hasonló, szervetlen alapanyagú tárgyat látunk és csak elvétve találkozunk szerves eredetű leletekkel, amilyenek pl. a bőrből készültek. Ezért arra kell törekednünk, hogy a régészeti feltárások során a bőrtárgyak legkisebb töredékeit is megmentsük, hogy történeti ismereteinket ezek alapján bővíteni tudjuk. Miért oly kevés a bőr lelet hazánk, illetve a Kárpátmedence területén? Kérdésünkre választ kapunk, ha röviden áttekintjük a bőr romlásának az okait és az azt befolyásoló tényezőket. A szerves anyagok természetes lebomlására egy körfolyamat jellemző, amelyből kitűnik, hogy a tárgyak természetes öregedésével szemben tehetetlenek vagyunk. A megfelelő műtárgy környezet megteremtésével, a műtárgyakat károsító tényezők kizárásával azonban nagymértékben lelassíthatjuk ezt a folyamatot. A műtárgyat felépítő anyag károsodása függ a bőr minőségétől, a használata során ért környezeti hatásoktól, a földben töltött időtől és a talaj minőségétől. A földben kialakult elváltozások a talaj jellege, a mikroorganizmusok által okozott fizikai-kémiai károsodások, az ásványi sók összetétele, a pH, a hőmérséklet, a nedvesség mértéke, az oxigén mennyisége, az ezek és a tárgy anyaga között lejátszódó kölcsönhatások eredményei. Mindezek a tényezők a földben oly összetetten jelentkeznek, hogy a feltárási munka tervezésekor nehéz előre megmondani, hogy az esetleges bőrlelet milyen állapotban kerül elő. A talaj jellege függ a talajalkotók (ásványi és szerves anyagok, víz, levegő) mennyiségétől, és az éghajlattól. A laza szerkezetű talajokban, mint például a homokos talajban a bőr ritkán marad meg. A homokos talajnak nagy a vízáteresztő képessége, oxidativ hatása. A csapadék mennyiségének függvényében hol kiszárad, hol igen nedves. Nedvességtartalma állandóan változik, ezért az ilyen típusú talajban sokkal hamarabb elpusztulnak a bőrből készült tárgyak, mint az agyagos talajban, mert az tömött, nem vízáteresztő, kevés benne az oxigén, és lassan melegszik fel. Összegezve: a szerves anyagok teljes lebomlásához, így a bőrökéhez is oxigén, erősen lúgos vagy savas környezet és hő szükséges. A fémek hatása a bőrre A fémek vegyületei - amelyekből sokféle található a talajban - általában gyengítik a bőr rostjait. A fémek közelsége gyorsabbá teszi vagy lassítja a bőrtárgy anyagának a lebomlását. A réz és az ezüst közelében jól konzerválódik a bőr anyaga, mivel a réz korróziós termékei meggátolják a rothadást okozó baktériumok működését. Ezért maradnak meg viszonylag szép számmal azok a bőr övék, tarsolyok, íj- és nyíl tartó tegezek, lábbelik, lószerszámok, amelyek e két fémből készült véretekkel díszítettek. A vas korróziója azonban káros a bőrre, merevvé és törékennyé teszi azt. (1. kép, lásd a képtáblát) A vasoxid - Fe203 - már 0,1%-ban is kárt okoz a bőrben, hidrolízises duzzadása által a bőr rosthálózatának a széttöredezését okozza. Előfordulhat, hogy egy bőr öv jó állapotban megmarad a talajban, azonban ha a csatja vasból van, bizonyos, hogy a csat körül keménnyé, töredezetté válik, s végül barna porrá esik szét, vagyis a bőr anyaga eltűnik a vas környezetében. A víz hatása a földben levő bőrre A bőr, mint a szerves anyagok mindegyike optimális állapotban 12-20% közötti vizet tartalmaz. A talajban végbemenő romlását részben a víz mennyiségének a váltakozása okozza, amikor a talaj egyszer kiszárad, majd újból sok csapadék jut bele. A szerkezeti víz elvesztése a bőrben komoly fizikai változást okoz, zsugorodik, törékennyé válik. A túl sok víz kioldhatja a cserzőanyagot a rostok közül, ezáltal is gyengül a bőr anyaga. A víz, lassú kémiai hidrolízissel a bőr lebomlását okozhatja. Savas vagy lúgos kémhatású közegben, illetve a hőmérséklet emelkedésével a hidrolízis sebessége nő. Az erősen savas közegben (pH 4 alatt) fellépő hidrolízis folyamatában teljesen tönkremehet a bőr, míg erősen lúgos közegben - pH 9 felett - keménnyé válik, elveszti az anyagára jellemző jó tulajdonságait (puha, hajlékony szívós) és szintén teljesen tönkre mehet. 39
