Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 3. (Székelyudvarhely, 2003)
Moldoveanu, Aurel: Elkerülhetetlen művelődésünk tárgyi örökségének romlása?
Elkerülhetetlen művelődésünk tárgyi örökségének romlása? Aurel Moldoveanu A válasz: igen. Főképp, ha tekintettel vagyunk a termodinamika második törvényére, az entrópiára. Az entrópia értelmében az anyag, így a műtárgy is magas fokú rendeződési állapotot képvisel, ami idővel a rendezetlenség irányába változik. Tehát a tárgyi örökségünket képező javak vegyi szempontból nem tekinthetőek állandóknak. Ez a folyamat, ha úgy tetszik, a természet furcsasága. A papír vegyileg kevésbé stabil, mint összetevői, melyekből a C02 és víz fotoszintézise révén létrejött. A vas sem oly stabil, mint az ásvány, amelyből előállították. A vas vasoxidokból történő kivonása nagy energiát igényel. Ennek az energiának egy része a kémiai kötésekben van, amelyek alkotják, és instabillá teszik. Egy nyilvánvaló paradoxonnal állunk szemben: minél magasabb szinten szerveződött egy anyag, annál instabilabb vegyileg. Mintha az atomok és molekulák kötéseibe zárt energia arra törekedne, hogy felszabaduljon, állandóan alacsonyabb szerveződésű szinteket hozva létre, hogy végül az őselemek rendezetlenségét eredményezze. E folyamatok tehát elkerülhetetlenek és visszafordíthatatlanok, mindegyik során, a felbomló kötések miatt az anyag belső energiája csökken. A spontán módon történő visszatérés az eredeti, a folyamatokat megelőző állapothoz, lehetetlen. A szerves anyagok törékennyé válása, színvesztése efféle folyamatok eredményei, amelyek, mint már említettük, visszafordíthatatlanok. Semmi, még a legigényesebb restaurálás sem tudja visszaadni egy műtárgy eredeti állapotát. Ha elfogadjuk ezt az állítást - és mi egyebet tehetünk - akkor elfogadjuk a műtárgyak állagromlása elkerülhetetlenségének tételét is. Ez esetben mi értelme van a megakadályozását célzó nagy igyekezetnek? Amennyiben az anyag hajlamos az átalakulásra, éppoly igaz az is, hogy eme átalakulásnak megvannak az elengedhetetlen feltételei. Fizikai és vegyi tényezőkről van szó, amelyek állandóan jelen vannak a műtárgyaink és műemlékeink környezetében: nedvesség, oxigén, különböző reaktív gázok, hőmérséklet és fény. Amennyiben a bomlás kémiai folyamatok útján történik, melyek a környezet bizonyos fizikai-kémiai tényezőitől függenek, ha ezen tényezők érvényesülését meggátoljuk, lelassíthatjuk a folyamatokat és következményeiket. Ezt kívánja megvalósítani a preventív állagmegóvás: a kockázati tényezők érvényre jutását még azelőtt meggátolni, mielőtt a műtárgyakon, emlékeken elváltozásokat okoztak volna. Mielőtt meghatároznánk a fizikai-kémiai tényezők helyét e folyamatok egészében, nem árt áttekinteni a műtárgyak-műemlékek környezetében lejátszódó vegyi folyamatok jellemzőit. E folyamatok spontán jellegűek, mint a fotooxidáció vagy korrózió, függetlenek a mi beavatkozásainktól, azonban szükségesek bizonyos feltételek: a reagensek találkozása hatásos ütközéssel, a geometriai feltételek megvalósulása, a reakcióban résztvevő elemek affinitása és az aktiválási energia (Ea) forrásának megléte. A fiziko-kémiai tényezők két csoportba oszthatók, aszerint, hogy milyen szerepet játszanak a kémiai folyamatok mechanizmusában. Megkülönböztetjük a kémiai reakció típusát, azokat a tényezőket, amelyek kémiailag egyesülnek egymással, illetve a műtárgyak alkotó elemeivel. íme - szemléltetésképpen - néhány reakció-típus: 1. HD + Ea (hő vagy fény)----HD* HD* + 02.......HD + 02* 02* + 2H20-----2 H202 HD - molekula a tárgy anyagából (színezékanyag, szennyeződés stb.) * - az aktivált molekula jele 2. S + 02 — so2 SO, +”l/202.......S03 so2 + h2o — h2so4 3. Fe + H20 + 02.......Fe + vasoxidok A víz és az oxigén, mint láthatjuk, egyik reakció-típusból sem hiányzik. A másik osztály, az aktiváló tényezőké, vagy a fény-hő impulzusé, mely a folyamathoz szükséges aktiválási energiát (Ea) biztosítja. A kémiai folyamatok létrejöttéhez - amint tudjuk - mindkét tényező elengedhetetlen, a műkincsek védelme érdekében nem marad egyéb teendőnk, mint kiiktatni vagy a reakció-tényezőt, vagy az aktiváló faktort, meggátolva ekképpen a kémiai átalakulás mechanizmusát. Közismert példa erre az a mód, ahogyan megóvták az Amerikai Egyesült Államok történetének két alapvető dokumentumát, a Függetlenségi nyilatkozatot és az Alkotmányt. Ezeket több mint 50 éven keresztül olyan tárlóban bocsátottak közszemlére, amelyben a 28
