Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 1. (Székelyudvarhely, 2001)
Morgós András: Műtárgyak korszerű fertőtlenítése
kis gáz-áteresztőképességűnek, hanem rendkívül kis oxigén-áteresztő képességűnek is kell lennie, hogy az oxigén a külső levegőből, a fólián keresztül se diffundálhasson be a zárt fertőtlenítő térbe. Erre a célra a hagyományos fóliák, pl. a polietilén fólia nem alkalmas, mivel sok oxigént képes átereszteni! Amennyiben a műtárgyon károsító rovarok petéi is jelen vannak, úgy legalább 4-5 heti nitrogénes vagy argonos fertőtlenítéssel kell számolni! A fertőtlenítő gázt gázpalackból, tartályból stb. nyerjük. Tekintettel arra, hogy többnyire a gáz cseppfolyósított állapotban van a tartályban, nitrogén esetében - 198,5 °C-on , széndioxid esetében - 56,6 °C-on, valamint hogy a gáz kiterjedésekor (elpárolgásakor) hőt von el a környezetétől, a gáztartály és a fertőtlenítő egység közé megfelelő kapacitású hőcserélőt is be kell iktatnunk, ami a hideg gázt szobahőmérsékletre felmelegíti. Ez azért is szükséges, nehogy a műtárgyakon fagykár keletkezzen. A vásárolt fertőtlenítő gáz vizet gyakorlatilag nem tartalmaz, teljesen száraz, a fertőtlenítőtérbe beengedve annak légnedvességét rendkívüli módon lecsökkentené, ami a fertőtlenítendő tárgyak hirtelen kiszáradás miatti károsodását vonná maga után (repedezés, deformálódás, vetemedés, festékrétegek, aranyozás leválása stb.). Az oxigén-koncentrációt, a légnedvességet a fertőtlenítendő térben és a hőmérsékletet az egész fertőtlenítés alatt mérni kell. 2.2.1. Nitrogén gázzal végzett fertőtlenítés A fertőtlenítéshez szükséges idő A nitrogén gázzal végzett fertőtlenítés lényege, hogy a rovarok az oxigén hiánya miatt megfulladnak az eljárás során. A Getty Conservation Institute által megrendelt tanulmányban entomológusok vizsgálták 10 gyakori múzeumi károsító halandóságát oxigénben szegény környezetben (körülmények: 0,1 tf% = 1000 ppm oxigén koncentráció, 25,5 °C-on, 55,5% relatív légnedvességen) (Rust and Kennedy 1993, 1995). A dohánybogár kivételével az összes többi rovar minden fejlődési formája 5 napon belül elpusztult.(Ez a dohánybogárnál 8 nap alatt következett be!) Egy újabb sorozatban magasabb oxigénkoncentrációk mellett megismételték a kísérletet (0,3 tf% = 3000 ppm és 0,6 tf% = 6000 ppm). Az eredmények szerint 0,3 tf% = 3000 ppm oxigénkoncentráció mellett 5 nap alatt 100%-os elhalás állt be (minden fejlődési formában: pete, lárva, báb, kifejlett bogár). A hőmérséklet emelése jelentősen növelte az elhalálozást. A hőmérséklet 20 °C-ról 25 °C-ra történő emelése a kezelési időt a harmadára csökkentette! A relatív légnedvesség hatása nem annyira jelentős, mint a hőmérsékleté, csökkenésénél, jóval kisebb mértékben rövidül a 100%-os elhaláshoz szükséges idő. Biztonsági rátartással 0,3 tf% oxigénkoncentráció mellett, 20-25 °C-on 14 napos kezelési időt javasoltak. A kezelés alatt az oxigénkoncentrációt és a hőmérsékletet ellenőrizni szükséges és a megadott értéken kell tartani. Amennyiben az oxigénkoncentráció megemelkedne jóval hosszabb kezelési idő szükségeltetik. A nitrogénes fertőtlenítéshez szükséges felszerelés A fertőtlenítő berendezés a következő részekből áll:- nitrogénforrás (általában folyékony nitrogént tartalmazó gázpalack- nitrogén gáz nedvesítő (a gáz a tartályban 0,001% = lOppm körüli nedvességet tartalmaz, ennek következtében, ha nedvesítés nem volna a fertőtlenítő sátorban a relatív légnedvesség drasztikusan lecsökkenne és a rendkívül száraz térben a műtárgyak károsodhatnak a fertőtlenítés aránylag hosszú időtartama alatt)- érzékelők (a gázosítás teljes ideje alatt mérni kell az oxigén koncentrációt, a hőmérsékletet és a relatív légnedvességet)- gáz át nem eresztő fertőtlenítő sátor-vákuumszivattyú (a sátor kimenetelére csatlakozva, úgy beállítva, hogy a sátorban a gáznyomás megemelkedése nitrogén betáplálással legyen elkerülhető) Fertőtlenítési technikák a. A sátor folyamatos átöblítéses üzemeltetése Elméletileg még a házilag készített gázosító sátorban is könnyen előállítható hosszú időn keresztül a fertőtlenítéshez szükséges 0,3 tf% oxigénkoncentráció folyamatos nitrogén átöblítés mellett. Hát^ya, hogy a gázpalackokat cserélni kell, a gáz nedvesítése komplikáltabbá válik és a nagy gázszükséglet miatt a fertőtlenítés költségei megemelkednek. b. A sátorban lévő nitrogén időnkénti cseréje Amikor az oxigénkoncentráció megemelkedik a sátorban lévő nitrogént kiszivattyúzzák és a helyére friss nitrogént eresztenek. Ezzel a technikával jelentősen csökkenthető a szükséges nitrogén mennyisége az átöblítéses eljáráshoz képest. Hátránya, hogy az evakuálások során a műtárgyak és a műanyag sátor könnyen sérülhet. A levegő eredeti oxigéntartalmának (20,9 tf%) 0,1% alá való csökkentéséhez nyolcszor kell a fertőtlenítő sátorban lévő gáztömeget nitrogénre lecserélni. A levegő egyszeri nitrogénre történő cseréje az oxigénkoncentrációt 20,9 tf%-ról a felére, vagyis 10,45 tf%-ra csökkenti, ugyanakkor a sátorban lévő légnedvesség is a felére csökken, pl. 50%-ról 25%-ra. A sátor tömítettsége szabja meg, hogy a kezeléshez mennyi nitrogén szükséges. A gázosítás kezdetén, az első pár napon a műtárgyakból és a sátor építőanyagaiból is diffundálhat oxigén a rendszerbe. Ezt figyelembe véve először az oxigén koncentrációt 1-3%-ra, majd 2 nap eltelte után, amikorra már feltehetőleg az anyagokban lévő oxigén kidiffundálhatott, 0,1 tf%-ra csökkentik. Ezt követően az oxigénkoncentráció növekedését már csak a sátor tömítettsége határozza meg. A kezelési paraméterek ellenőrzése Hőmérséklet és relatív légnedvesség A hőmérséklet és a relatív légnedvesség változása jól 27
