Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 1. (Székelyudvarhely, 2001)
Morgós András: Műtárgyak korszerű fertőtlenítése
részpor, papírcsíkok) adszorbeáltatják és speciális zárral ellátott, fémdobozban hozzák forgalomba. A doboz felnyitása után a gáz még alacsony hőmérsékleten is elég gyorsan elpárolog a hordozóanyagról a gázosítandó térbe. Elnevezése Zyklon B. A hidrogén cianid a levegőnél könnyebb gáz, ezért gyorsan eloszlik a gázosítandó térben és behatol a fertőtlenítendő tárgyba. Deszorpciója a tárgyból lassúbb, mint a behatolása. Fémekkel, még a nemesfémekkel is reakcióba lép! Előnye jó fertőtlenítő hatása, a rövid fertőtlenítési idő (kb. 72 óra) és az alacsony alkalmazhatósági hőmérséklet (hideg időben is használható). Hátránya az aránylag jó vízoldhatósága, ami nagy nedvesség (pl. esős időjárás) esetén a tárgyból történő eltávozási idejét lényegesen meghosszabbíthatja. Nagy nedvességtartalmú helyiségekben a műtárgyakra káros reakciók játszódhatnak le! Történetileg faanyagok fertőtlenítésére a legkorábban használt gáz (1857). Fakárosító rovarok ellen műemléken Európában először 1921-ben, Svédországban, a Kalmar-i királyi kastély fertőtlenítésére (Grosser és Roßmann 1974) használták. A berlini múzeumok híres vegyésze Rathgen, 1924-ben alkalmazását még megfontolandónak tartotta a nagy mérgezési veszély miatt (Rathgen 1924). 1929-ben, Ausztriában a Kefermarkt-i oltárt fertőtlenítették hidrogén-cianid gázzal (Oberwalder 1930; Kaiser és Fried 1930, 1931; Kerschner 1930). A templomablakokat zsírpapírral zárták le. Eredetileg az oltárt szénkéneggel akarták fertőtleníteni, de a nagy robbanásveszély miatt lettetek róla (Schiessl 1984). Az 1970-es években többen értékelték a hidrogén-cianidos fertőtlenítéssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat (Grosser és Roßmann 1974; Bäumert és Wentzel 1978; Hickin 1978; Serk- Dewaide 1978). Használata ma már visszavonulóban van. Metil-bromid (brómmetán) Kémiai képlete: CH3Br Fertőtlenítési koncentráció: 20-60 g/m3 Fertőtlenítés időtartama: 1-3 nap (rovarokra), 4 nap (gombákra) Színtelen, éghetetlen, a levegőnél sokkal nehezebb gáz, forráspontja 4,5 °C. Könnyű illékonysága miatt a fába kiválóan hatol be, és ezért rövid fertőtlenítési idő szükséges. Tekintettel arra, hogy a levegőnél nehezebb, kevertetni kell a fertőtlenítés alatt, hogy ne ülepedjen le. Kiszellőztetése is gyorsan, probléma nélkül megoldható, ezért a visszamaradó gáz miatti mérgezés veszélye csekély. Tulajdonságai miatt jól alkalmazható templomok, műemlékek fertőtlenítésére. Hatásos rovarok és gombák ellen. Hátránya, hogy egyes szerves anyagokkal (pl. bőr, gumi) könnyen reakcióba lép, aminek következtében rendkívül büdös termék keletkezik. Foszfin (foszfor-hidrogén) Kémia képlete: PH3 Fertőtlenítési koncentráció: 2-4 g/m3 Fertőtlenítés időtartama: 5-10 nap Színtelen, éghető, karbidszagú gáz. Öngyulladásra hajlamos. A levegőnél alig nehezebb. Forráspontja - 87,7 °C. Általában tabletta formában (alumínium-foszfid + ammónium-karbonát + paraffin keveréke, Phostoxin márkanéven) kerül forgalomba. A légnedvességgel történő reakciója során, lassan és elnyújtva (mintegy 72 óra alatt) keletkezik a fertőtlenítő gáz. 15 °C felett alkalmazható. A fertőtlenítéshez mintegy 10 napig terjedő idő szükséges. A foszfinnak aránylag kicsi a vízoldhatósága, ezért nagy légnedvesség esetén se lépnek fel olyan hátrányos reakciók, mint a hidrogén-cianidnál. A foszfin gázosításra történő alkalmazhatóságát az ún. Delicia-eljárás tette lehetővé 1936-ban (Hickin 1978). 1983-ban foszfinnal fertőtlenítették az akkori NDK-ban a Weisdin-i (Neustrelitz mellett) templomot ( Unger et al. 1984), 1984-ben, Norvégiában boronafalú templomok fertőtlenítésére használták (Anon 1985) Etilén-oxid (Oxiran) Kémiai képlete: ch2 - ch2 V Fertőtlenítési koncentráció: 500-1000 g/m3 (rovarokra), < 2500 g/m3 (gombákra) (Unger, Unger 1995a); 30-45 g/m3/5-24 óra, vákuumkamrában 1,5-2 g/m3 /4-6 óra (Unger, Unger 1986) Fertőtlenítés időtartama: 4 óra Színtelen, a levegőnél nehezebb gáz. Különösen robbanásveszélyes. Forráspontja 10,7 °C. Nagyon hatásos, kiváló behatoló képességű fertőtlenítőszer. Az etilén-oxid gyúlékony, robbanóképes, az emberre nézve erősen mérgező, rákkeltő hatású gáz. Robbanásveszély miatt általában 50% metil-formiáttal, 10% széndioxiddal vagy freonokkal keverve hozzák forgalomba. Az etilén-oxid és a levegő keveréke 2,6 tf% felett robbanóképes, ezért a gázosítás hígítatlan etilén-oxiddal csak vákuumkamrában lehetséges. Hatásos rovarok, egyes fakárosító gombák, pl. penészgombák és nagy dózis esetén baktériumok ellen is. Rovarok petéit is elpusztítja. Nem okoz színváltozást és felület-elváltozást műtárgyakon. Aránylag rövid fertőtlenítési időre van szükség. A gáz hatóképessége növekvő fanedvességgel növekszik. Szulfuril-fluorid (szulfuril-difluorid, Vikane) Kémiai képlete: SO2F2 Fertőtlenítési koncentráció: 15 - 36 (lárva, báb, imágó) és 76 (pete) g/m3 Fertőtlenítés időtartama: 20 - 72 (lárva, báb, imágó) és 162 (pete) óra Színtelen, szagtalan, a levegőnél lényegesen nehezebb gáz. Forráspontja - 55,4 °C. Akril-nitril (vinil-cianid, propén-nitril) Képlete :CH2=CH2-CN Fertőtlenítési koncentráció: kb. 50 ml/m3 24
