Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Sebestyén József: Székelyföld épített örökségének dokumentálása (1996 - 2004)
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL réshez vezetnek, de túl is mutatnak azokon az eredményeken. A jórészt az éppen hogy még fennálló, ránk maradt épített emlékek jelentős értékeket rejtenek, amelyeket a kellő gondozás, a méltó, s fenntartható hasznosítás hiányában a pusztulás veszélye fenyegeti. Különösen nagy ez a veszély a hátrányos helyzetű, határ-menti — valamint a magyar közösségek szempontjából szórványnak számító - térségekben, ahol pótolhatatlan kulturális értékek is eltűnhetnek örökre, nem ritkán anélkül, hogy meglétükről bárki egyáltalán tudomást szerezhetett volna, mert a helyi közösségek vagy nem képesek gondoskodni az épített örökségükről, vagy mert az át nem gondolt fejlesztési tervekben nem is számolnak a még meglévő kulturális örökség fenntartható hasznosításával. A védelemnek az élet színterének, a lakókörnyezetek, az együttesek, a települések, a vidék egészére, és mint az egész részeiként az egyes elemek, objektumok fenntartására, de egyúttal a hasznosítására kell irányulnia. Ezt szolgálja egyfelől az inventarizáció, s annak nyomán a védetté nyilvánítás, másrészt a gondozás. Az 1990-es évek elején Magyarországon még nem adódott lehetőség egy, az egész országra kiterjedő örökségleltározó program elindítására, annak ellenére, hogy az Európa Tanács tagállamai által 1985. október 3-án, Granadában elfogadott „Az európai építészeti örökség védelméről” szóló Granadai Egyezmény elnevezésű dokumentum szakmai körökben Magyarországon már a nyolcvanas évek végén ismert volt. Sőt az egyezmény a Magyar Parlament döntése alapján 1990. augusztus 1-én hatályba is lépett. 1997-ben született meg csak a második magyar műemlékvédelmi törvény (az első köztudomásúan még 1883-ból való), míg néhány évre rá 2001-ben már újabb örökségvédelmi törvényt fogadtak el, amit 2005- ben módosítottak. A Magyar Országgyűlés 1997-ben alkotott egy másik, az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló törvényt is. A törvény, annak felismerésétől vezérelve, hogy az európai kulturális örökségre nehezedő nyomás erősödik, a régmúlt korok műemléki értékű építményeit, a különféle használatra emelt épületek, azok együttesei, s természetes környezetük, a történeti kertek, tájak, régészeti jelentőségű területek formájában testet öltő gazdag kulturális örökséget veszély fenyegeti, alkotóik szándéka szerint kiemelt, értékeihez mérten jelentős súlyt fektet a meglévő építészeti értékek helyi (önkormányzati) védelmére. E tekintetben különösen fontos a helyi jelentőségű értékek nyilvántartása s védelme, hiszen alapját képezik egy ország épített örökség állományának. Jelzésértékű sajnos, hogy a törvényt módosították 2009-ben, felpuhítva a helyi értékek védelmének szabályait. Ezek az értékek pedig igen fontos szerepet játszanak az új gazdasági tevékenységek vonzása, vagy a turizmus fellendítés révén, többek között az életminőség javításában, alakulásában. Ahhoz pedig, hogy egy adott ország nemzeti vagyonát képező, így erőforrást jelentő épületállományról a legapróbb részletektől, a térségi összefüggésrendszert alkotó jellemzőikre kiterjedően a lehető legteljesebb kép alakuljon ki átfogó, rendszeres adatgyűjtésre, országos összesítésre és térinformatikai rendszerű adatbázisba való rendezésükre, s annak folyamatos fenntartására és elérhetővé tételére van szükség. A térségfejlesztési programok hoz elengedhetetlen elemzésekhez képesek adatokat biztosítani, vagy általuk még az adórendszer hatékonyságát növelő támogatási formák is kidolgozhatok. Az adatbázis jelentősége felbecsülhetetlen mind a központi állam- és közigazgatás, mind a települési önkormányzatok számára, valamint nélkülözhetetlenek az értékek feltárásában, s megőrzésében kulcsszerepet játszó civil és tulajdonosi szféra számára is, mert hozzásegíti őket, hogy a fenntartandó értékekről naprakész és szakszerű információkkal rendelkezzenek. Ezt segítendő az 277
