Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Sebestyén József: Székelyföld épített örökségének dokumentálása (1996 - 2004)
Sebestyén József SZÉKELYFÖLD ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÉNEK DOKUMENTÁLÁSA (1996-2004) szakemberek részére, 1991-től három éven át, évente egyszer. Az 1990-es évek első felében kiállításokat szerveztünk az OMF-ben, erdélyi és magyarországi építészek 80-as évek során végzett felméréseiből. A román kommunista rendszer abszurditását mi sem jellemezte jobban, mint az, hogy a szisztematizálási tervek készítésének örve alatt építészek csoportjai a „rendezési tervek szakmai megalapozása céljából” erdélyi falvakban is felméréseket végeztek. így készültek azok a „népi építészeti” felmérések, amelyekből 1990-ben a háromszéki anyagot mutathattuk be az OMF-ben. Erdélyben, 1992-től az ICOMOS Német Nemzeti Bizottsága és a Román Műemlékvédelmi Bizottság által megkötött megállapodás alapján megkezdték az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását. A német szervezők - a velük való konzultációk alkalmával — már 1993-ban jelezték, hogy lehetőséget látnak a magyar szakemberekkel való együttműködésre, a programjukhoz való csatlakozásra. Az erdélyi magyar kulturális örökség dokumentálását magyar részről indítványozókként, az 1993 nyarától a német, a román és a romániai magyar partnerekkel folytatott egyeztetések során elértük, hogy az akkor már Országos Műemlékvédelmi Flivatal (OMvH) támogassa kezdeményezésünket. 1997-ben a román és a magyar műemlékvédelem irányító szervezetei szándéknyilatkozatban rögzítették, hogy közösen segítik elő a háromoldalú együttműködés keretében megkezdett erdélyi magyarlakta települések építészeti örökségét dokumentáló program megvalósítását. Az inventarizáló programtervezet koordinátoraként 1996-ban készítettem (S.J.) elő a közös magyar-német-román EU-s pályázatot. Az Európai Bizottság anyagi támogatásban részesítette a pályázatot, melynek köszönhetően valóra válhatott a több évre tervezett kutatási program tényleges elindítása. Először Erdővidék 19 településén, majd 1998-1999 folyamán a Felső-Nyárád mente 44 településén történt meg a helyi kulturális örökség értékes ingatlan állományának, valamint az egyházak ingóságainak teljességre törekvő adatfelvétele, fényképezése, s felmérése. Az 1997-ben megkezdett I. ütem (a mai Kovászna megye egyik jellegzetes kistája, Erdővidék épített örökségének) dokumentálási munkáihoz nyújtott EU-s támogatáson túl magyarországi, tudományos kutatást segítő alapok, s az OMvlT, majd 2000-től pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatása tette lehetővé az inventarizáció folytatását. Az első tájegység felméréseit Erdővidék épített öröksége címmel az erdélyi szász felmérési program keretében készült légifotókból összeállított látványos kiállítással együtt mutattuk be 1998-ban a Műemléki Hivatal székházában. A települések dokumentálásának továbbvitelét, szervezését a Nyárád menti felméréssel a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány vette át. A helyszíni adatgyűjtés és felmérés 1999-től a fentieken kívül más székelyföldi tájegységeken — Alcsík, a két Homoród mente és Felső-Háromszéken — is megkezdődött. Itt kell megjegyeznem, hogy míg ezeknek a felméréseknek hatására a Kárpát-medence más térségeiben, így az egykori Zala vármegyéhez tartozó Muravidéken (Szlovénia), valamint az utóbbi években a Felföldön (Szlovákia), Fülek környékén, s az Ipoly-mentén - határ menti térségekben — sőt a Kárpátokon túl, a moldvai magyarság által lakott falvakban is készültek települési értékleltárak, addig a magyarországi támogatási források elapadása miatt az itt említett erdélyi tájegységek falvaiban megkezdett felmérések elakadtak. A helyszíni bejárások során nyilvánvalóvá vált, hogy eddig nem ismert, rejtve maradt, s így nem regisztrált, de országos jelentőségű és helyi települési érték egyaránt igen nagy számban található a Kárpát-medencében, amelyek számos új tudományos felisme276
