Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Egyed Adrienn: A brugenlandi székelyek nyomában - Az őrségi székelyek táji lenyomatainak vizsgálata
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL di említési! falvak csoportjába tartoznak, amelyeken olyan késő avar kori leleteket találtak, amelyeket csoportos elhelyezkedésükből, a falvak kiváltságaiból, valamint nyelvi emlékekből fakadóan Balás Gábor székely emlékeknek tart. Az utolsó csoportot Nád, Németciklény, Németszentgrót, Öriszentmárton, Sóskútfalu és Szénásgödör alkotja, melyek vagy a Felsőőri vagy a Nezsideri járásban található Zickenbach (Szék-patak) mellett fekszenek, és a középkorban már ismertek voltak. A 2. kép ezek mentén is kirajzol egy gyepűvonalat. A felsorolt falvak elhelyezkedése a 1. képen látható. Ugyan elszórtan Burgenland északi részén is találhatóak ilyen települések, többségük az Őrvidéken, a Felsőőri járásban - egy részük a Nezsideri járásban - található. Felsőőr körzetét ma is a legnagyobb burgenlandi magyar anyanyelvű szigetként tartják számon, hiszen napjainkban egyedülálló módon több olyan falu is található itt, ahol a magyar anyanyelvű lakosság száma még számottevő. A 2001-es népszámlálás idején Alsóőr és Örisziget lakosságának több mint kétharmada4 5, míg Vasvörösvár és Felsőőr lakosságának körülbelül ötödé vallotta magát magyarak. Ehhez a kutatáshoz mintaterületül tehát Alsóőrt (Unterwart) és a közigazgatásilag hozzá tartozó Németciklényt (Eisenzicken), valamint Vasvörösvárt (Rotenturm an der Pinka) és a közigazgatásilag hozzá tartozó Öriszigetet (Siget in der Wart) választottam, melyek első írásos említései egyöntetűen a 13. századra tekintenek vissza. Alsóőr lakossága mintegy 700 fő, ez a település a magyar nyelvsziget központja. Azon felül, hogy a lakosság nagy százaléka magyarnak vallja magát, itt működik a Magyar Média- és Információs Központ és az Alsóőri Helytörténeti Gyűjtemény. Mind a könyvtár, mind a helyrajzi múzeum gyűjteménye őriz magyar vonatkozású adatokat, leírásokat és tárgyi emlékeket a szomszédos településekről is. Örisziget törpefalu, lakossága alig haladja meg a 150 főt. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma a vidék egyik legrégebbi épülete, mely nemrégiben renováláson esett át. Belső festése geometrikus mintázatának jelentését a szakemberek ma is kutatják, de széles körben elfogadott válasz egyelőre nem született erre a kérésre. Vasvörösvár a négy település közül a legnagyobb, lakossága meghaladja az 1000 főt. Itt található az Erdődy-kastély, mely nemrég esett át tulajdonosváltáson, a terepbejárás alatt felújítás alatt állt, nem volt látogatható. A terület egykori birtokosait, a Széchenyi család egyik ágának több tagját is a helyi templomkertben temették el, sírjuk ott ma is megtalálható. Németciklény Őriszigethez hasonlóan törpefalu. Korán elnémetesedett, ám nevével ellentétben eredendően valószínűleg székelyek alapították. A 13. és a 15. század között több írásos utalás is ismert róla Vasverőszék, illetve Kendeszék néven, a török pusztítások után azonban németekkel telepítették újra. Az Őrvidék tájszerkezetének változása a középkortól napjainkig Az Őrvidék valószínűsíthető középkori tájszerkezete és a terület jelenlegi állapota a 2. a? és 2.b. képen látható. Jól látszik a Pinka patak mentén a gyepűvonal - ami a Felsőőri járásban Németlövőtől indul és Pinkamiskén, Sárosszéken, Vasvörösváron, Öriszigeten, Alsóőrön, Felsőőrön, Alsólövőn és Tartcsafürdőn keresztül Felsőlövőig húzódik —, ahol több 4. Kocsis - Kocsis-Hodosi 1995. 5. Somogyi 2000. 243
