Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Nyárádi Zsolt - Sófalvi Andárs: A régészet szerepe a középkori és fejedelemség kori székely falvak történetének kutatásában. Esettanulmány négy Székelyudvarhely melletti település vonatkozásában
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL 4. Székelylengyelfalva 4.1. Egyház- és művészettörténeti adatok a középkori templom történetéhez Egyelőre nincsenek olyan történeti adataink (oklevelek, helynevek, családnevek), amelyek lengyel etnikum székelyföldi jelenlétére utalnának a középkorban, így ez esetben is a történeti nyelvészet azon megállapítására hagyatkozhatunk, mely szerint a Lengyelfalva településnév előtagja Árpád-kori személynévből ered.31 A falu legelső közvetett írott említése a 16. század elejéről való, 1505-ben Lengenfalwai Baltazárt az udvarhelyi közgyűlésen közbírául választották.32 Lengyelfalva középkori templomára az első adatunk 1533-ból származik, amikor Felvinczi János, gyulafehérvári kanonok és püspökhelyettes az általa felszentelt lengyelfalvi egyház jótevőinek negyvennapi bűnbocsánatot engedélyezett. Ekkor a felszentelt gótikus templom két oltárral önálló plébánia.33 A reformáció idején feltehetően a falu is reformátussá lett egy időre és Farcád anyaegyházhoz került. Erre utal egy 1666 körül készült összeírás, amelyben a farcádi „szentegyházföld” szomszédja a lengyelfalvi templom földje is.34 A gótikus templom történetéről kevés adatunk maradt fenn. A mai templom déli falán kívül másodlagos helyzetben található egy késő gótikus szentségtartó fülke alsó része (21. kép), pálcatagos keretezéssel és egy üres pajzsdísszel.35 1629-ben a gótikus boltozatokat elbontották, kazettás mennyezetre cserélve.36 A falu időközben visszatért a katolikus vallásra és Szenttamás leányegyháza lett, amelytől 1777-ben függetlenedett.37 38 Az önállósodási folyamatban nagy szerepet játszott az Orbán család. Erre enged következtetni Orbán Balázs egyik alapítványi szerződése, amelyben elbeszéli, hogy „elődeim voltak azok, kik a lengyelfalvi rám. kath. egyházközséget, mely addig csak leányegyház volt, önállósították, udvari templomukat közös használatra a községnek átengedték, lelkészi és kántori telket s ezeknek földeket ajándékoztak^ Orbán Balázs családi hagyományát egyelőre nehéz összhangba hozni történeti ismereteinkkel, mely szerint a falunak a 16. századtól önálló plébániatemploma volt. Gyanítható, hogy a képletet a reformáció okozta változások bonyolítják (áttérés más felekezetre, egyházszakadás, egyházigazgatási változás). Az egyháztörténeti források alapján mindössze azt tudjuk, hogy 1802-ben a település új templomot épített (16 kép). A 2010-ben folyó templomfelújítási munkálatok során a levert vakolat alatt több középkori faragvány (nyíláskeretek, kváderek — 17-18., 22-23. kép) vált láthatóvá másodlagosan beépítve a mai templom falazatába. Ezek, a közelben, a plébánia mellett összehordott elemekkel (faragványok, kváderek, kinagyolt kövek - 19. kép) együttesen arra utalnak, hogy a középkori templom is ezen a helyszínen állt, melyet az I. katonai felmérés is tanúsít.39 Helyszíni szemlénk és felmérésünk alapján megállapítható volt, hogy a 19. századi építéskor teljesen elbontották a korábbi templomot, megfordítva az új épület tájolását (szentélye 31. Vö. Kiss 1988. II. 543. A Lengelés Lengen Árpád-kori személynevekre ld. Fehértói 2004. 488. 32. Sző. VIII. 220. 33. Dávid 1981. 195. 34. LEOSU. 145. 35. Dávid 1981. 195. 36. Dávid 1981. 195-196. 37. USE. 966. 38. Lévai 1935. 18. 39. I. KatonFelm. 177. térképszelvény. 177
