Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Nyárádi Zsolt - Sófalvi Andárs: A régészet szerepe a középkori és fejedelemség kori székely falvak történetének kutatásában. Esettanulmány négy Székelyudvarhely melletti település vonatkozásában
Nyárádi Zsolt — Sófalvi András A RÉGÉSZET SZEREPE A KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI SZÉKELY FALVAK TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSÁBAN A sükői református egyház 1673-ban függetlenítette magát Farcádtól. Ezt az április 13-án tartott parciális zsinat határozata mondta ki26, melynek végzései szerint „az Süketeknek a Farczddiaktol való el szakadások megh engedtetik de ugj hogy az üdön mostani praedikatoroknak fizetését megh adgyák szonb, a parochialis házat el késziczék hozzá tartózó jo kertekkel, czürrel, s egjébbel a melljek szükségesek, mely fizetést pedigh a Generalis előtt ígértek ászt absq djminuatione succesioris temporibus mindenkor igazán administrálják. A Mater Ecclab pedigh epiteni nem tartoznak. Es pedigh compersaltatik hogj az ecclesiasticum bonum részek vagion a Sükeieknek tiszt. Eszéki István esperest uram commitalljuk végére menvén adassa kezekbe."27 Az új gyülekezet első ismert lelkésze 1694-ben Halmágyi Mihály volt.28 Az 1667 után épített fatemplom az egyházi hagyomány szerint nem volt hosszú életű. Megépítését követően két évtizeddel egy földcsuszamlás következtében tönkrement. Az újraépített istenháza két év múlva villámcsapás áldozata lett.29 Ha hihetünk a hagyománynak, akkor a villámsújtotta templomot is újjáépítették. Az mindenképpen bizonyos, hogy 1774-ig, az új, kőtemplom megépítéséig a településnek fatemploma volt.30 3.2. Régészeti terepbejárások Süköben A Sükő-patak felső vízgyűjtő területének tagolt, dimbes-dombos felszínén alakult ki a középkori település a Rez-tető (930 m) alatt. A 2009-ben végzett terepbejárásunk során kiderült, hogy szórványos megtelepedésre utaló leletek már a rézkor/bronzkor időszakából gyűjthetők a mai falu délnyugati szélén. A belterület művelt kertjeit és a közelben fekvő szántókat bejárva teljes keresztmetszetet kaptunk a falu középkori történetéről. Elszórtan (5. kép, 1., 2., 11. lelőhely) találtunk olyan, vörösesbarna és sötétszürke, apró kaviccsal soványított, lassú korongolt perem-, oldal- és aljtöredékeket, köztük tölcséres, tagolt peremekkel, bekarcolt vonaldísszel, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a falu a késő Árpád-korban jött létre {11. kép, 11. lelőhely). A település több pontján gyűjtött 14. századi leletek jól jelzik annak növekedését, mely a 16. századra lényegében elérte mai kiterjedését, sőt kelet és nyugati irányban túl is lépte azokat. Egyedül a mai belterület északi részén nem találtunk középkori vagy kora újkori településnyomokat. A 13. század végén keletkezett - kétségen felül - székely alapítású Sükő régészeti kutatásának esete komoly tanulságokkal szolgált. Ez az eset is rávilágított nemcsak arra, hogy a kései történeti említés egyáltalán nem mérvadó a székely települések kialakulását illetően, hanem arra is felhívta figyelmet, hogy az első megközelítésre kedvezőtlennek tűnő természetes adottságú (magas fekvés, dimbes-dombos terület) környezet igenis alkalmas volt megtelepedésre, ugyanis jó vízellátással és kisfelületű, de jó termőföldekkel rendelkezik a szélvédett és árvízmentes domboldalakon. Ezt a pozitív megfigyelést a későbbiekben más települések esete is alátámasztotta. 26. SREL. 34. k., II. cs., 1. sz. Vegyes egyházi iratok. 1779—1922. 27. LEOSU. 64. 28. LEOSU. 147. 29. Antal 1976. Az említett adatokra nem találtunk utalást a levéltári anyagban, ezek az 1916-ban elpusztult vizitációs jegyzőkönyvből származhatnak. 30. Az egyházközség történetének részletes ismertetése: Nyárádi 2009. Az I. katonai felmérés (I. KatonFelm. 177. térképszelvény) még a fatemplomot ábrázolja. Vö. 8. kép. 176
