Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Nyárádi Zsolt - Sófalvi Andárs: A régészet szerepe a középkori és fejedelemség kori székely falvak történetének kutatásában. Esettanulmány négy Székelyudvarhely melletti település vonatkozásában
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL telkek/kertek szántóin, a Sükő-patak alacsony teraszán (10. kép) több ponton sötétbarna és sötétszürke, apró kaviccsal soványított, lassú korongok fazekak perem-, oldal- és aljtöredékeit gyűjtöttük be, köztük tölcséres és galléros peremekkel, a vállon finom bordázattal, amelyek Hodgya 13-14. századi településtörténetének perdöntő adatai. A református parókia kertjében (4. kép, 5. lelőhely) talált edénytöredékek (egyszerű, kihajló peremek, hullámvonalköteg- és rádlidísszel, illetve körömbecsípésekkel) viszont arra utalnak, hogy a középkori településsel már a 12. századtól számolhatunk. Az eset azért tanulságos, mert Hodgya Árpád-kori létére mindössze az önmagában bizonytalan keltezésű helynévtípus látszott utalni. A terepbejárások alapján az is kiderült, hogy a késő középkorra a település nagyjából elérte mai kiterjedését, sőt keleti irányban továbbnyúlt azon, egyedül az északi völgyszűkület telkein nem találtunk középkori - kora újkori leleteket, hisz ez a településrész - amint az I. katonai felmérés is mutatja (7. kép)n - újkori. A régészeti leletanyag a szokványos kerámiatöredékeken kívül a késő középkori - kora újkori tüzelők maradványait (kályhacsempék, kályhaszemek) is reprezentálja. A falu belterületétől viszonylag távol, Farcád felé (4. kép, 6. lelőhely) azonosítottuk egy épülettörmelékes, habarcsos, köves elpusztult épület nyomait, amelyet feltételesen kapcsolatba hoztunk a fejedelemség kori templommal, viszont az sem kizárt, hogy egy gazdasági épület (malomhely) esetleg kúria állt ezen a helyen a 18. századot megelőzően.21 22 A falu belterületén nem sikerült pontosan lokalizálni az I. katonai felmérésen ábrázolt, ún. „sövénytemplomot”, ugyanis ennek felszínen látható nyomai aligha maradtak, és ha mégis, a beépített területen ez ma már nem azonosítható. 3. Sükő 3. 1. Egyháztörténeti adatok A patakvölgynek nevet adó település, Sükő történetéről szintén csak kései írott adat ismert (1566: Swkeo).23 A helynév mögött a nyelvészet szerint ugyancsak Árpád-kori személynév sejthető.24 25 A középkor folyamán a sükőiek mindvégig a szomszédos Farcád anyaegyházához tartoztak. Ez az állapot változatlan maradt a reformáció térhódításával, amikor mindkét település a hitújítás mellett döntött. Sükő első önállósodási próbálkozásai 1667 körül kezdődtek, amikor elkezdték megszervezni saját templomuk építését. Egy malomfalvi birtokos, Székely Ferenc adományozott templomhelyet, hogy a sükőiek építhessenek „kápolnát ahoz tartózandó arokoual s gepueuel”.13 A földadományozás egyetlen feltétele volt, hogy ha nem épül meg az istenháza, akkor a földet kötelesek visszaszolgáltatni. A kis település szegénységét jelzi, hogy a kápolnát fából építették meg. 21. I. KatonFelm. 193. térképszelvény. 22. Hodgyában volt Hodgyai András és György kúriája, melyet 1599-ben, Mihály vajda bejövetelekor a csíki székelyek feldúltak. SzO. ú.s. III. 159-163. 23. SzO. II. 203. 24. Kiss 1988. II. 504. Ld. még Fehértói 2004. 734. 25. UREL. Régi ügyiratok, 22. csomag. 6. sz. 175
