Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Demjén Andrea: Előzetes beszámoló a Both váránál végzett régészeti kutatásokról
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL szentmiklósi Both várát a kis alapterületű, toronyépületből és külső védelmi vonalból álló magánvárak csoportjába sorolta.34 Jellegét, formáját és elhelyezkedését tekintve, kézenfekvőnek tűnik, hogy a várat egy tehetősebb főember magánvárának tekintsük. A feltehetően többszintes torony szükség esetén megfelelő védelmet biztosított. A vár szórványos leletanyaga arra utal, hogy alapvetően ritkán volt használatban, nemesi lakójának állandó rezidenciája feltehetően a település belterületén lehetett.35 Gyergyószékről, ezen belül Gyergyószentmiklósról néhány szórványos történeti adat maradt fenn a középkorból. A 16. század közepétől kezdődően szaporodnak el a településre vonatkozó írott források. Gyergyó az 1333-1334-es pápai tizedszedők összeírásaiban szerepel először. A jegyzékben egyik község sincs pontosan megjelölve, csak a plébánosok nevének említésével a Gyargio, Gorgio név szerepel. 1333-ban az első részletben befizetett pápai úze.á)cgyzé)sbe.n „Nycolaus de Gyargio"szerepel négy régi dénárral („Ilii. bannales”).36 A második részletben befizetett adólajstromban szintén „Nycolaus sacerdos de Gorgio” szerepel, ez esetben viszont három régi dénárral.37 Miklós plébános neve alatt feltűnik egy István nevezetű plébános („Stephanus sacerdos”) a település, illetve a tized értékének megnevezése nélkül.38 Kérdéses az, hogy a megnevezett István plébános a gyergyószentmiklósi vagy más csíki település egyházára vonatkozik. 1334-ben Miklós plébános három régi dénárt („Nycolaus sacerdos de Gorgio solvit III. banales”), Tamás plébános pedig egy garast („Thomas sacerdos solvit I. grossum”) fizetett az összeíróknak.39 A szakirodalomban meghonosodott az a hipotézis, hogy Miklós, István (az ő esetében nem lehet tudni, hogy a gyergyói vagy a csíki egyházközségben tevékenykedett) és Tamás plébánosok a három egymáshoz közel fekvő települések egyházaiban: Szentmiklóson, Szárhegyen és Alfaluban szolgáltak.40 Benkő Elek arra hívta fel a figyelmemet, hogy Lázár András a 16. század elején Szárhegyen oklevelet keltez „datum in Gyergyo”formában.41 Felmerül az a kérdés, hogy a pápai tizedjegyzék adatai Gyergyószentmiklósra vonatkoznak-e? írott források hiányában a régészetnek jut meghatározó szerep a településeknek, illetve azok középkori templomainak a kutatásában. A gyergyószentmiklósi plébániatemplomban 1964-ben Tarisznyás Márton a javítási munkálatok során feltárta az általa 15. századra keltezett, gótikus templom északi alapfalait. Megállapításai alapján a templom kb. 25-28 m hosszú és 6,5 m széles volt. A kutatásról néhány soros jelentés maradt fenn, nem készült róla részletes dokumentáció.42 2007. nyarán a szárhegyi római katolikus templomban a régészeti kutatások során a felszínre kerültek egy félköríves záródású román kori templom alapfalai.43 Alfaluban a 2010-es, a torony belsejében végzett régészeti kutatás után nem állt módunkban a templom belsejében is régészeti feltárásokat végezni, így a falkutatás során feltárt fedélszéklenyomatokhoz a nyugati karzat mögött, illetve a mai templom padlásterében nem tudtunk 34. Sófalvi 2011. 247. 35. Benkő - Székely 2008. 36.; Benkő 2009. 232.; Benkő 2010. 239. 36. MonVat. 1/1. 112. 37. MonVat. 1/1. 116. 38. Uo. 39. MonVat. 1/1. 132. 40. Vámszer 2000. 118-119., 125. 41. SzO. VIII. 208-209. Köszönöm Benkő Eleknek a fontos észrevételt! 42. Tarisznyás 1982. 188. 43. Darvas Lóránd és Emődi Tamás közöletlen kutatása. 155
