Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Demjén Andrea: Előzetes beszámoló a Both váránál végzett régészeti kutatásokról
Demjén Andrea ELŐZETES BESZÁMOLÓ A BOTH VÁRÁNÁL VÉGZETT RÉGÉSZETI KUTATÁSOKRÓL építési fázisokat kötni.44 A három megnevezett plébánia esetében egyelőre csak a szárhegyi templom esetében bizonyosodott be a 13. századi keltezés, reményeink szerint az elkövetkező években lehetőség nyílik újabb kutatásokat végezni a szentmiklósi és az alfalvi templomban is, amelyek újabb adatokkal bővíthetik a települések Árpád-kori történetét. A pápai tizedszedők összeírásait követően közel másfél évszázados szünet következik. Gyergyó 1466. június 27-én jelenik meg oklevélben, amikor Mátyás király megparancsolja az aranyos-, maros-, udvarhely-, csík- és gyergyószéki székelyeknek, hogy az erdélyi püspöknek a tizenhatod rész helyett ezentúl a szokásos tizedet fizessék.45 Később egy peres iratban, 1495-ban szerepel Bertalan nagyboldogasszonyfalvi plébános, csíki és gyergyói alesperes.46 Az 1506. július 1-én kelt peres oklevél ugyanazon ügyre vonatkozik, mint az 1495-ös, ebben tűnik fel egy Lőrincz nevű, nagyboldogasszonyfalvi plébános, Csík és Gyergyó széki alesperes („Laurentius Praesbiter de Olahfalu, Plebanus de Nagy Boldog Asszony et Vice Archidiaconus Sedium Csik et Gyergyó’).47 1629-ben a gyergyószentmiklósi plébános, Ferenczi György regesztruma említ egy, Benedek esperes idejéből, 1499-ből származó adománylevelet, melyben szentmiklósi Gergelyfi Györgyné Lucza asszony három földet hagyott az egyházra.48 Az írott források alapján, mint a fenntiekből kitűnik, hézagos kép rajzolható meg Gyergyószentmiklós középkori történetéről. A város különböző részein végzett terepbejárások alkalmával nem találtuk meg a korábbi település nyomait, feltehetően az a mai római katolikus plébániatemplom környékén lehetett. A templom környezetében viszont a kutatást nehezíti, hogy a területet időközben teljesen beépítették. Az egyik lehetséges kiindulópontot a középkori település kutatásban a plébániatemplom nyújthatja, illetve kisebb felületű feltárások a templom szomszédságában. Az eddigi régészeti adatok tükrében, Both vára 13. században épült tornya egy földesúri magánbirtok létét és jelentős gazdasági-társadalmi potenciált jelez. A vár építési idejét (a két építési periódus pontosabb korszakolását) és pusztulását az elkövetkező évek kutatásai tovább finomíthatják. A Both váránál végzett ásatásnak rendkívüli jelentősége van Gyergyószék történetében, mivel a napvilágra került leletek és vármaradványok az Árpád-kori Gyergyószentmiklós településének első tárgyi bizonyítékai, és ha homályosan is, de betekintést nyújtanak a terület korai társadalomtörténetébe is. 44. Kosa - Czimbalmos - Demjén 2011. 321-343. 45. SzO. I. 203-204. Helyes szöveggel újra kiadva: SzO. VIII. 114-116. 46. Benkő 1853. 39-42.; SzO. I. 286-287. A kiadásban téves az 1496-os keltezés, az 1495-ös helyett. Az oklevél helyes, javított kiadását lásd: SzO. VIII. 167-169. Az oklevelek keltezésével kapcsolatos észrevételekért Benkő Eleket illeti köszönet! 47. SzO. I. 100. Az oklevélnek hibás az 1406-os keltezése, helyesen 1506. 48. Veszély 1860. 125-126. 156
