Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Hegyi Géza: A pápai tizedjegyzék tévesen azonosított szélyelyföldi helynevei
sem volt.53 Véleményem szerint itt az előző fizetéskor már említett Lueche (Lövéte) romlott névalakjával van dolgunk.54 • Felfoghatatlan, miért az erdélyi egyházmegyébe, a telegdi főesperesség erdőháti kerületéhez sorolja be Ortvay - Juhászt is megtévesztve - Orat, melyet amúgy azonosítani nem tud. Ilyen névalak ugyanis csak az egri egyházmegye ungi főesperességénél olvasható a tizedjegyzékben.55 • Bármennyire is tetszetős, a Sacos, Sakod, Sakud nevek nem Magyarzsákodra vonatkoznak. Az első és a harmadik ismét fiktívnek bizonyul, a középső pedig a tordai főesperesség egyházaival adózik. Bár az itt korábban már előforduló Szarkáddal (ZorgadZarkas - elnéptelenedett település Magyarpeterd határában) azonosítani sem problémamentes, Székelyfölddel még nehezebb kapcsolatba hozni.56 • Az erdőháti Sanctus Georgiust - Udvarhelyszéken nem lévén Szentgyörgy nevű helység — legtöbben Erdőszentgyörgyre értik. Ezt az azonosítást Juhász is elfogadja, a forrás által sugallt besorolást azonban kétségbe vonja, arra hivatkozva, hogy Erdőszentgyörgy világi szempontból Marosszékhez tartozott, egyházilag pedig a szomszédos egyházközségek (Gyulakuta, Szentháromság, Nyárádszentsimon, Csókfalva, Székelyszentistván) a marosi kerületbe estek.57 Bár érveit gyengítheti az a tény, hogy Erdőszentgyögy déli és keleti szomszédai (Bözödújfalu, Rava, Bordos) — legalábbis a kora újkorban - már udvarhelyszéki falvak voltak, lehetséges, hogy valójában nem a besorolással, hanem az azonosítással van gond. Létezik ugyanis olyan vélemény, mely szerint Sanctus Georgius Szombatfalvára vonatkozik: erre utal előbbinek a tizedjegyzék szövegében elfoglalt helye, utóbbinak pedig - feltehetően a középkorig visszavezethető - Szt. György-patrociniuma,58 • Hasonlóképpen nehéz feladvány az 1334. évi erdőháti lajstromban szereplő Szentlőrinc {Sanctus Laurentius) azonosítása. Sokan (Ortvay, Beke, Juhász, Kristó) le is mondanak a megfejtéséről, mások (Orbán Balázs, Dávid László és Léstyán Ferenc) szerint a használatból kikopott név Lövétét rejtheti, melynek határában állítólag volt egy Szt. Lőrinc tiszteletére szentelt kápolna, egyik tízesét pedig Lőrincfalvának hívják.59 Álláspontjukat azonban nem tudom osztani: nemcsak azért, mert szerintem Lövéte már szerepel az 1334. 53. Forráshely: MonVat. 1/1. 133. Téves azonosítások: Ortvay 1891-1892. II. 660.; Beke 1894. 931.; Léstyán 2000.1. 287. Kritikája: Juhász 1947. 11. (22. jegyzet), ld. még uo. 43. A bikafalvi templom kései építésének tényét a régészeti ásatások is megerősítették: Derzsi - Nyárádi — Sófalvi 2006. 20-21., 23'24. (Ez úton is köszönöm Sófalvi Andrásnak, hogy felhívta a figyelmemet e tanulmányra!) 54. Hasonló eredményre jutott: Kristó 2002. 143. Dávid László felvetése szerint (Dávid 1981. 47. [24. jegyzet]) Luce (mely a tizedjegyzékben ablativusban szerepel) jelölheti Fenyédet, ti. ha azt a ’fény’ (latinul: lux, lucis) etimonból magyarázzuk. A helynévtipológia szerint azonban ilyen névadás nem képzelhető el: Fenyéd neve a -d képzővel ellátott ’fenyő’-t rejti (Kiss 1997. I. 467.). 55. Forráshely: MonVat. 1/1. 326. Téves azonosítások: Ortvay 1891-1892. II. 660.; Juhász 1947. 11. 56. Forráshely: MonVat. 1/1. 137. Téves azonosítások: Ortvay 1891-1892. II. 660.; Beke 1894. 932.; Juhász 1947. 11.; Dávid 1981. 202.; Léstyán 2000. I. 318. Szarkáddal azonosítja: EO. II. 573., 582. (névmutató). 57. Forráshelyek: MonVat. 1/1. 115., 133. Azonosítások és besorolások: Ortvay 1891-1892. II. 661.; Beke 1894. 932.; Juhász 1947. 9., 11. (22. jegyzet); Léstyán 2000. I. 294.; Kristó 2002. 143.; EO. II. 1141-1142. sz. 58. Dávid 1981. 322-323.; Léstyán 2000. I. 357. 59. Forráshely: MonVat. 1/1. 133. Téves azonosítás: Orbán 1868-1873. I. 84.; Dávid 1981. 46. (24. jegyzet), 196-197.; Léstyán 2000. I. 317. Hegyi Géza A PÁPAI TIZEDJEGYZÉK TÉVESEN AZONOSÍTOTT SZÉKELYFÖLDI HELYNEVEI 104
