Sófalvi András - Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből - Énlaka konferenciák 3. (Énlaka - Székelyudvarhely, 2012)
Hegyi Géza: A pápai tizedjegyzék tévesen azonosított szélyelyföldi helynevei
TANULMÁNYOK A SZÉKELYSÉG KÖZÉPKORI ÉS FEJEDELEMSÉG KORI TÖRTÉNELMÉBŐL (ahogy Beke is tette), mert Maroskeresztúr a középkortól 1761-ig Nyárádtő leányegyháza volt, Berekeresztúr viszont már 1602-ben anyaegyházként bukkan fel.44 • A Sanctus Martinas nevet legtöbben Mezőszentmártonként oldják fel. Pedig ez közigazgatásilag már Kolozs megyébe esett, egyházi szempontból pedig az ózdi főesperesség plébániái vették körül, így sokkal kézenfekvőbb megoldás Nyárádszentmárton, mely Marosszék kellős közepén van, és már a 17. században erős — unitárius — egyházközség volt.45 • Nagy az összhang villa Laurentii azonosítása körül is, amely első látásra egyértelműen a marosi Lőrincfalvára utal.46 47 A gond csak az, hogy a kérdéses névalak a dobokai főesperesség keretében fordul elő a tizedjegyzékben, Lőrincfalva viszont a 16. század végéig Nyárádtő fiiiája.4/ így a klasszikus megoldás tévesnek ítélhető.48 4. A telegdi főesperesség erdőháti esperesi kerülete: • Az erdőháti kerületben Eyalo és villa Eyanis Ortvay szerint Héjjasfalvát fedi, és ebbéli véleményét a szakma nagy része osztja.49 Pedig az első itt is fiktív névalak, és a második azonosításaként sem fogadhatjuk el az Ortvay által javasolt települést, mert annak egyháza - mint azt egy sokkal megbízhatóbb forrás tanúsítja50 - a középkorban a kézdi szász dékánsághoz tartozott. Máshol már kifejtettem érveimet amellett, hogy a fenti névalak eredetileg villa Gyanis lehetett, és Homoródjánosfalvára vonatkozhatott.51 • Ortvay és Juhász szerint Gyg Gaggyal azonosítandó, Beke pedig felveti Gegest is mint lehetőséget. Egyik megoldás mellett sem szól jóformán semmi: a helynév egyszer fordul elő ebben az alakban, akkor pedig „vegyes” szakaszban, ahol — mivel közvetlen szomszédjai Kéménd, Arany (Drau < Dran < Arán) és Folt - leginkább Algyógyra vonatkoztatható. Gagy egyébként 1673-ig Szentábrahám, Geges 1649-ig Nyárádszentsimon leányegyháza volt.52 • Joggal kérdőjelezte meg Juhász az egyszer előforduló Luce Bikafalvával történő azonosítását, melyet Ortvay, és őt követve Beke és Léstyán vallott, arra hivatkozva, hogy a bika Szt. Lukács evangélista régi jelképe. Sokkal nyomosabb érv azonban, hogy Bikafalva egyházilag 1793-ig Felsőboldogfalvához tartozott, a 17. század közepéig még saját temploma 44. SzO. VIII. 197; Juhász 1947. 27, ill. 24., 25., 96. 45. Forráshelyek: MonVat. 1/1. 97., 131., 141. Téves azonosítások: Ortvay 1891-1892. II. 659.; Beke 1894. 927.; Juhász 1947. 9.; Kristó 2002. 142. Helyesen: ÁMTF. III. 372. (Mezőszentmártonnál nem használja fel); Léstyán 2000. I. 430. (mindkét azonosítást elfogadja); EO. II. 590. (névmutató). Ld. még Kénosi - Uzoni 2005-2009. II. 473. 46. Forráshely: MonVat. 1/1. 100. Téves azonosítások: Ortvay 1891-1892. II. 659.; Beke 1894. 928.; Juhász 1947. 8.; Léstyán 2000.1. 400. 47. SzO. VIII. 197; Juhász 1947 130.; Léstyán 2000.1. 433. 48. Györffy - kérdőjelesen - Sajószentandrással azonosítja (ÁMTF. II. 78.), mint amelynek a 13. században Lőrinc nevű birtokosa volt. 49. Forráshely: MonVat. 1/1. 133. Téves azonosítások: Ortvay 1891-1892. II. 660.; Beke 1894. 930.; Juhász 1947. 11.; Léstyán 2000. II. 296-297. (a küküllői főesperességben!); Kristó 2002. 143.; EO. II. 1142. sz. 50. Fabritius 1875. 250. 51. Hegyi 2010. 20. A szász körökben gyakori Gyan (=Jean, azaz János) név a Szászföld közelsége folytán ragadhatott Jánosfalvára. Ld. még Dávid 1981. 46. (24. jegyzet), 149.; Léstyán 2000.1. 303. 52. Forráshely: MonVat. 1/1. 119. Téves azonosítások: Ortvay 1891-1892. II. 660.; Beke 1894. 931.; Juhász 1947 10. Gagyra: Benkő 1992. 78.; Léstyán 2000.1. 370.; Kénosi-Uzoni 2005-2009. II. 445. Gegesre: Juhász 1947. 24. 103
