Róth András Lajos (szerk.): A táguló Gutenberg galaxis (Székelyudvarhely, 2013)

Színes papírok

A könyvkötők gyakran használt anyaga a színes papír, melyet előzéklapként, vagy a kötéstáblák borításaként alkalmaztak. A papírok festésekor alkalmazott eljárások alapján megkülönböztettek márványozott papírokat (másképp törökpapír) csirizes festésű papírokat, fémes vagy metalizált bronzfirnisz papírokat és dombornyomásos, aranyozott, festett brokátpapírokat. Míg az első kettő mindegyik példánya egyedi, megismételhetetlen, addig az utolsó kettő dúcról sokszorosított. A színes papírokat díszítő eszközként használták belső és

külső felületek borítására. Ládákon

(utazókofferek, levelesládikók, dobozok, kazetták, skatulyák), bútorokon (szekrények, komódok, fiókok, ajtószárnyak), hangszereken (spinét, csembaló, harmonium), falakon (tapéták, falitáblák), használati tárgyakon (szelencék, tokok, legyezők, ékszerek, képkeretek). A legrégebbi, legszebb és legtöbb történeti festett papír főleg könyvtárak régi gyűjte-Márványozott papír (18. század)

Sablonnal festett brokátpappír (18. század)

Csirizes festésű papír (18.század)

Nyomómintás papír (19.század)