Róth András Lajos (szerk.): A táguló Gutenberg galaxis (Székelyudvarhely, 2013)

A könyvzáró csat

Számtalan változatával és formájával a könyvtest védésére szolgál. Mérete a könyv méretéhez igazodó. Kezdetekben egyszerű, néha önmagára záródó (kötél, sodrott pergament) zsínór/bőrpánt. Később két vagy három részből álló. Bőrrel kombinálva (bőrcsík, fonott szíj), vagy teljesen fémből - rendszerint sárgarézből, de vasból is - készült. Azon kívül, hogy szorosan összezárva tartotta a könyvet, védte a lapokat a portól, sőt a légnedvességtől is, ugyanakkor esztétikai szerepe van. A könyvkötő maga is előállíthatta, de az erre szakosodott fémművesek készítették magas művészi igénynyel. A kötések jellegzetes csatjainak stílusa eredetükre, készítőjükre, származási helyükre is utal(hat). Fénykoruk a 18. század végéig terjed.

14

Bőrnyelves csatok a Tudományos Könyvtár könyvein

Művészi kivitelezésű kombinált rézcsat(16. század)