Demeter István - Miklós Zoltán: Nyikó menti díszített tetőcserepek. Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó-völgyében (Székelyudvarhely, 2005)

Ornamentika

Domináns jelenségnek mutatkozott a vezeték- vagy utónév szignálása.59 A 10. és 13-1 7-ig terjedő számozású cserepeken legnagyobb valószínűséggel a készítőjük nevét örökítették meg. Továbbá a előállítás időpontjának megjelölését (6., 7-9., 11 -14., 16-1 7. sz.), valamint a műhelyek helyszínének feltűntetését tartották fontosnak (9., 11-13. sz.). Tanulmányozás céljával a birtokunkba került összes cserép közül, legrégebbi daraboknak két (7-8. sz.) évszámos tárgy bizonyult. Egy 1780-ban épített tarcsafalvi lakóházon megtalált tetőcserepek azonosnak tűnnek és mindkettőre 1810 júliusi dátumot róttak.60

Négy olyan cserepet különítünk el, amelyeknek ornamentikája már a készítés pillanatában esztétikai hatás keltésére törekedett. Ezek közül (legalább) három (19-21. sz.) méret, forma és díszítési stílus tekintetében Kusztos Ferencnek tulajdonítható. A feltételezést hivatott megerősíteni az a tény is, hogy mindenikük csehétfalvi épületeket borítottak. Egy fentebb ismertetett (6. sz.) cserépen - melyen a mester neve is feltűnik - hasonló tulipános ornamentika jelenik meg. Bár a szóban forgó negyedik (22. sz.) cserép nem virágmintás díszítésű, vonalvezetése és a rajznak a felületen való elhelyezése ugyanazon mester munkásságát sejteti. Ez utóbbi tárgy szinte teljes felületét egy lovon ülő személy ábrája borítja. Azon kívül, hogy a többi Kusztos által készített cseréppel együtt találtak rá, semmilyen támpontunk nincs a beazonosításához. Méretben azonban különbözik az előbbiektől.

Külön kategóriaként tárgyaljuk azokat a (25-32. sz.) cserepeket, amelyeken vékonyabb, vagy vastagabb vonalvezetéssel különböző mintázatokat vittek fel a lágy agyagra. Két cserép (27-28. sz.) díszítésében szívekre emlékeztető alakzatok a dominánsak, de ezek már nem az előző tárgyakon előforduló igényességgel készültek. A többi cserepek annak ellenére, hogy a görbe vonalvezetésen kívül semmilyen más dekoratív formát nem követnek, mégis intenzíven díszítettek. A hosszanti csíkozást a rendszertelenül rajzolt vízszintes vonalak keresztezik, gyakorlati szempontból célszerűtlennek tűnve, hiszen ezek a mélyedések meggátolják a víz minél rövidebb idő alatti lecsorgását. Két olyan darabot (33-34. sz.) is közzé teszünk, melyek díszítésére egy speciálisan kialakított, fogazott fát használ59 „Ráírták a neveket, ilyent láttam én is, még itt az én házamon is, hogy rá volt írva két betűvel." (Csehétfalva)

60 Az illető ház tetőszerkezetén talált nyomok arról tanúskodtak, hogy fedésére előzőleg dránicát használtak. Amennyiben elfogadjuk a dránic (átlag) harminc éves tartósságát, igazolható a (cserepek készítési időpontja által is megjelölt) XIX. század elsőévtizedeiben történt átfedés.

32