Demeter István - Miklós Zoltán: Nyikó menti díszített tetőcserepek. Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó-völgyében (Székelyudvarhely, 2005)

Ornamentika

jeleit újabb vonásokkal kellett kiegészítsék, így sokszor bonyolult jelrendszerek alakultak ki, amelyek alapján geneológiát lehetett felállítani. A közzétett cserepek között bizonyíthatóan két mesterjellel ellátott tárgy van. A tarcsafalvi (1. sz.) és rugonfalvi (2. sz.) épületekről származó cserepek formájukban és díszítésükben egyaránt különbözőek. Nyilvánvaló, hogy két különálló környékbeli mester munkái. A karcolások hordozzák a mesterjelek azon tulajdonságát, miszerint az egyszerű geometriai alakzatokat újabb vonásokkal egészítettek ki. A tarcsafalván begyűjtött tárgy megjelöléséhez egy hegyes eszközt használtak, s az agyagban hagyott jel is mélyen van ágyazva a felületbe.55 A rugonfalvi lakóépületről előkerült tárgy megkülönböztető eleméről nyomatékosan állítható, hogy a készítője ujjhegyével jelölte meg.56 Az ilyen típusú cserepekből vásárláskor szükségszerűen (legalább) egy darabot kapott a gazda. Annak ellenére, hogy kevés valószínűsége volt annak, hogy ezeket mások is meglássák, mégis elhelyezték a tetőzeten.

Idővel a mesterjeleket monogramok és család- vagy keresztnevek váltották fel. Bár ezekkel együtt nem mindig jelennek meg évszámok, a rajtuk található feliratok alapján, időben az előbbiek után gyártottaknak ítélhetők. Egy tarcsafalvi (3. sz.) törött cserépen stilizált „i" betű jelenik meg, legnagyobb valószínűséggel a mester monogramját jelképezve. Egy előző fejezetben már említett, csehétfalván tevékenykedő Kusztos Ferenc mester a monogramos megoldást (4. sz.), és nevének teljes feltüntetését egyaránt gyakorolta. A Csehétfalváról gyűjtött, „1911 Kusztos Ferenc mester" feliratos és tulipánokkal díszített (6. sz.) cserép egyik bizonyítéka a mester csehétfalvi munkásságának. A kézműves munkakör családon belüli hagyományozását, a lánya által készített és díszített cserepek is tanúsítják.57 A monogramos feliratú cserepek később (XX. században) is még jelen vannak,58 hiszen könnyen kivitelezhetőek voltak, információértékük mégis nagy volt. Mi több a jelenkori részvénytársaságok márkaneveire emlékeztető egyedi megoldások is felbukkantak (5. sz.).

55 Alexandra Murdunescu építész leírása alapján, arról értesülhetünk, hogy a besztercei Megyei Múzeum tulajdonát képező egyik tetőcserép, nagy valószínűséggel hasonló mesterjeggyel van ellátva. (L. Rusu 2002. 32.)

56 A megjelölések mindkét esetében a kereszt motívuma domináns. Az idők folyamán a díszítőelemek értelme(zése) is sokat módosult, mindaddig, amíg az elemek elveszítették kultikus-mágikus tartalmukat, és puszta díszekké „degradálódtak".

57 Kusztos Eszter nevét rögzíti a 23. sz. cserép felirata: „Eszter nagylányka kiszaszony".

58 Pl. a 9. számú cserép esetében, melyet készítője 1909-re datált. Érdekes módon a cserép a felekezeti hovatartozást is jelöli.

31