Demeter István - Miklós Zoltán: Nyikó menti díszített tetőcserepek. Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó-völgyében (Székelyudvarhely, 2005)
Tetőfedés
Tetőfedés A házak és melléképületek fedésére használt anyagok az egymást követő történeti időszakokban igen változatos képet mutattak. Bizonyos, hogy a magyar nyelvterületen évszázadokon keresztül növényi eredetű anyagokat használtak.20 A növényföldrajzi viszonyok képezték az elsődleges szempontot, hiszen a lápos vidékeken egyértelműen a nádat részesítették előnybe, a kiterjedt erdőségekkel fedett hegyvidéki településeken viszont a zsindelykészítésre szakosodtak. Fedéskor szempont volt továbbá az alkalmazott anyag hatékonysága, ugyanakkor vagyoni tényezők is fontos szerepet játszottak. Az újabb technológiák meghonosodása által, sok helyen a növényi eredetű tetőfedeleket - masszívabb, hosszabb életidejű - égetett cserepek, palaelemek vagy bádoglemezek váltották fel. Vitathatatlanul a nád tekinthető a legrégebbi tetőfedő anyagnak. A XIX. századi vízszabályozást megelőzően a magyar nyelvterületen nagy kiterjedésű nádasok voltak, melyek alkalmasnak bizonyultak a tetőzetek borítására. Helyenkénti javításokkal, az ingatlan több generáció lakóit is kiszolgálta. A Székelyföldön nem tekinthető általános érvényűnek a nádfedél alkalmazása. Ennek egyszerű oka a hiányzó nyersanyag volt. A szalmafedelű házak megjelenése és elterjedése a XII—XIII. századokra tehető, a jelenség pedig összefüggésben áll a gabonatermesztés fellendülésével. Annak függvényében, hogy a szalmát összetörték, vagy töretlenül használták fel, tájegységekként több munkamódszer is elterjedt volt. A szakértelemmel megkötött zsúptetők nem eresztették át a vizet és harminc-negyven évig nedvességmentes fedést biztosítottak az épületnek.21 Mind a nád-, mind pedig a szalmafedél hátrányát a rendkívüli gyúlékonyság képezte. Tűzvész esetén rövid idő alatt egész utcasorok semmisültek meg. A XII I—XIV. századok fordulóján az épületek fedése többnyire egységes képet mutatott.22 Az említett nád és szalma mellett széles körben elterjed a zsindely is. Főleg Erdélyre, kiemelt módon a hegyvidéki településekre, volt jellemző ez a gyakorlat, de Európa nyugati térségében sem mondható ismeretlennek a hasított zsindely alkalmazása. 20 Cseri 1997. 132. 21 Uo.133-135. 22 Rusu 2002. 23. 20
