Demeter István - Miklós Zoltán: Nyikó menti díszített tetőcserepek. Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó-völgyében (Székelyudvarhely, 2005)

Tetőfedés

Tetőfedés A házak és melléképületek fedésére használt anyagok az egymást követő történeti időszakokban igen változatos képet mutattak. Bizo­nyos, hogy a magyar nyelvterületen évszázadokon keresztül növényi eredetű anyagokat használtak.20 A növényföldrajzi viszonyok képez­ték az elsődleges szempontot, hiszen a lápos vidékeken egyértelműen a nádat részesítették előnybe, a kiterjedt erdőségekkel fedett hegyvi­déki településeken viszont a zsindelykészítésre szakosodtak. Fedéskor szempont volt továbbá az alkalmazott anyag hatékonysága, ugyanak­kor vagyoni tényezők is fontos szerepet játszottak. Az újabb technoló­giák meghonosodása által, sok helyen a növényi eredetű tetőfedele­ket - masszívabb, hosszabb életidejű - égetett cserepek, palaelemek vagy bádoglemezek váltották fel. Vitathatatlanul a nád tekinthető a legrégebbi tetőfedő anyagnak. A XIX. századi vízszabályozást megelőzően a magyar nyelvterületen nagy kiterjedésű nádasok voltak, melyek alkalmasnak bizonyultak a te­tőzetek borítására. Helyenkénti javításokkal, az ingatlan több generá­ció lakóit is kiszolgálta. A Székelyföldön nem tekinthető általános ér­vényűnek a nádfedél alkalmazása. Ennek egyszerű oka a hiányzó nyersanyag volt. A szalmafedelű házak megjelenése és elterjedése a XII—XIII. századokra tehető, a jelenség pedig összefüggésben áll a ga­bonatermesztés fellendülésével. Annak függvényében, hogy a szalmát összetörték, vagy töretlenül használták fel, tájegységekként több munkamódszer is elterjedt volt. A szakértelemmel megkötött zsúpte­tők nem eresztették át a vizet és harminc-negyven évig nedvesség­mentes fedést biztosítottak az épületnek.21 Mind a nád-, mind pedig a szalmafedél hátrányát a rendkívüli gyúlékonyság képezte. Tűzvész esetén rövid idő alatt egész utcasorok semmisültek meg. A XII I—XIV. századok fordulóján az épületek fedése többnyire egy­séges képet mutatott.22 Az említett nád és szalma mellett széles kör­ben elterjed a zsindely is. Főleg Erdélyre, kiemelt módon a hegyvidé­ki településekre, volt jellemző ez a gyakorlat, de Európa nyugati térsé­gében sem mondható ismeretlennek a hasított zsindely alkalmazása. 20 Cseri 1997. 132. 21 Uo.133-135. 22 Rusu 2002. 23. 20

Next

/
Thumbnails
Contents