Demeter István - Miklós Zoltán: Nyikó menti díszített tetőcserepek. Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó-völgyében (Székelyudvarhely, 2005)
Gazdasági élet
Gazdasági élet Nyikó mente a Nagy-Küküllő és a Gagy-pataka közé eső tájegység, és a jelenlegi közigazgatási viszonyok a huszonkét3 rurális települését Hargita megye határai közé sorolják. A korabeli történeti székekre való tagolás viszont megosztotta a falvakat, így Bogárfalva, Farkaslaka, Firtosváralja, Kecset, Kisfalud, Nyikómalomfalva, Székelypálfalva és Székelyszentlélek Udvarhely anyaszékhez, a többi település - Bencéd, Csehétfalva, Kiskadács, Nagykadács, Kiskede, Nagykede, Kobátfalva, Nagymedesér, Rugonfalva, Siménfalva, Székelyszentmihály, Székelyszentmiklós, Tarcsafalva és Tordátfalva - Keresztúr fiúszékhez tartoztak. A szóban forgó falvaknak egyetlen tájegységhez való sorolásukat a névadó kis folyó (Nyikó) gyűjtőmedencéje határozta meg. A szomszédos települések csupán a domborzati és vízrajzi adottságok miatt váltak a környező tájegységek (Sóvidék, Küküllőmente, Gagymente) részeivé. Az itt élők hangsúlyt fektettek a háztáji gazdálkodásra, ugyanakkor a falvak határát is igyekeztek minél hatékonyabban kihasználni. A termőföld kínálta lehetőségek függvényében egyaránt termesztettek szemes gabonát, takarmány-, valamint ipari növényeket. A rendelkezésükre álló telkek nagysága bár falvanként változó, a vagyonbeli különbségek nem voltak szembeötlők.4 Az átlagosan közepes nagyságú határral rendelkező falvak között a végleteket Kiskadács, illetve a két községközpont Farkaslaka és Siménfalva képezik. Míg az első település mindössze százötven hektár összterülettel rendelkezik, a két utóbbi falu lakói közel kétezer hektár területet birtokolnak.5 A két- vagy háromforgós határgazdálkodással a XX. század első felében hagytak fel, amikor a növekvő igények kielégítése érdekében intenzívebb gabonatermesztésre lettek kötelezve. Az agrárszektor gépesítése viszonylag nehézkesnek bizonyult, s bár a negyvenes években észlelhető volt egyes munkafázisokban az állati munkaerő lecserélése, a gazdasági gépek beszerzését a tőkehiány minimálisra csökkentette. Sok helyen gazdakörök3 A Nyikó mentét helyenként huszonhárom falu által alkotott régióként tartják számon, ez azonban nem megalapozott, ugyanis Bencéd és Alsó-Bencéd mára egyetlen települést képeznek. 4 Székelyföld többi kistérségéhez viszonyítva, a tárgyalt régió szegényesnek számít. 5 A falvak átlagos területe ezer hektár körül mozog. Siménfalva határa 1868, Farkaslakáé pedig 1970 hektárra tehető. (Vö. Szentannai 1999.) 11
