Demeter István - Miklós Zoltán: Nyikó menti díszített tetőcserepek. Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó-völgyében (Székelyudvarhely, 2005)
Gazdasági élet
be szövetkezett együttes erőfeszítésekkel vásárolták meg a cséplőgépet, szelektort vagy más mezőgazdasági gépeket. A gazdálkodásban nemcsak tapasztalataikra alapoztak, sokan a székelykeresztúri mezőgazdasági iskolában igyekeztek hatékony módszereket elsajátítani. A kistérség több mint kétszáznegyvenezer hektáros kiterjedésű birtokainak termőképessége nem egységes. Bár a települések többsége a földművelést részesítette előnybe, egyes falvak, mint Nagymedesér, Kecset vagy Kisfalud határai a legeltetésre mutatkoztak alkalmasnak, mely tény ösztönözte a szarvasmarha-tenyésztést. Székelypálfalva és Firtosváralja szikes talaja végképp kedvezőtlen a gabonatermesztésre, ezért itt is az állattartás jelentette az egyik fő foglalkozást. Székelyszentmiklóson a szántóföld mindig túlsúlyban volt, de a tejtermékek piaci keresletének hatására a kiskedei Borbáth családtól (1926-ban) negyven hektár legelőt vásároltak meg.6 A hagyományos falusi társadalmakban a földműveléssel szorosan együtt járt az állattenyésztés, tehát a kiemelt jelentőségű falvak mellett a többi településen is zömével voltak olyan gazdák, akik mindkét foglalkozási kört művelték. Lényegében az állattartás akkor vált előnyössé, amikor már az önfenntartáson túllépve a tejcsarnokoknak szolgáltatták be a felesleget. Helyi vagy központi kezdeményezésre hasonló intézmények a falvakon már 1910 körül fellelhetők. A városhoz közelebb fekvő falvak azonban a kollektivizálás időpontjáig mellőzték az eladás közvetítőjeként működő tejcsarnokok szolgáltatását, saját maguk hordták piacra a tejet és ennek melléktermékeit. A múlt század elején az egész térségben intenzív gyümölcstelepítés zajlott, melyeket a későbbi téeszekben is hasznosítottak. A földek visszaszolgáltatásakor a tulajdonosok már sem humán, sem anyagi erőforrásokkal nem rendelkeztek, mi több a nagyfokú terménymennyiség felvásárlására alkalmas piaci lehetőségek is megszűntek. Jelenleg az ültetmények kis hányada alkalmas intenzív termelésre, gondatlanság miatt, mindössze pár év alatt a gyümölcsfák termésképtelenné válnak. A többségben almafajtákkal betelepített területeken a gabonatermelés csak óriási beruházásokkal volna lehetséges, melyek hiányában továbbra is kérdéses az egykor magas termőképességű területek megfelelő hasznosítása. A földművelésben használatos munkaeszközöket, valamint egyéb háztartási tárgyakat a falvak lakói gyakran a vásárok alkalmával szerezték be. Természetesen az említett településeken is szép számban voltak olyan mesteremberek, akik a falu határain belül, illetve a környező 6 Szentannai 1999. 65. 12
