Demeter István - Miklós Zoltán: Nyikó menti díszített tetőcserepek. Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó-völgyében (Székelyudvarhely, 2005)
Bevezető
telkeit. A kevés földdel rendelkező családok tagjai többnyire kézműves munkakörben próbáltak érvényesülni, és amennyiben lakóhelyük közvetlen közelében már nem találtak kellő mennyiségű/minőségű nyersanyagot, vállalták a távolabbi településekre irányuló munkamigrációt is. A földrajzi, társadalmi és gazdasági tényezők együttes hatása eredményekét a Nyikó mentén több cserépgyártó műhely is üzemelt. A továbbiakban a kézműves központok termelési tevékenységének, majd az alkalmazott ornamentika elemzése során a jelzett komponensek egyike sem mellőzhető. A kultúra tárgyi tartományát el kell helyezni a többi tartomány hálójába, azaz a kultúra funkcionálisan összetartozó szintjeit nem szabad szétkapcsolni.1 A kortárs anyagi kultúra-kutatás az elemzett tárgyaknak főleg a társadalmi-gazdasági vetületeit igyekszik kifejteni, hiszen a jelenkori néprajzi kutatásoknak már nem céljuk a pozitivista módon való információ-felhalmozás. A tárgyi szférában végzett adatgyűjtés számos vonatkozásban elérte a „telítettség" állapotát, s a mennyiségi gyarapítás már nem vezethet a tényleges ismeretbeli növekedéshez. Mindezen irányelvek követése révén, nem csupán magára a díszített tárgyra koncentrálunk, hanem figyelmet fordítunk a termelési folyamatokra, a falusi társadalmakban fellelhető viszonyokat is bevonjuk az elemzésbe oly módon, hogy a tárgyak „életteréből" szerzett öszszefüggések alapján a mögöttes információkra is rálátás nyíljon. Hiteles következtetések elérésére akkor van a legnagyobb esély, ha az elemzés tárgyát nem vonatkoztatjuk el saját megnyilvánulási szférájától, ugyanis egy eszközt, egy tárgyat, egy munkafolyamatot elsősorban az a kontextus ruház fel jelentéssel, amelyben használatára sor kerül.2 Az elemzés főként egy kistérségnek jellegzetes ornamentikával ellátott használati tárgyaira irányul, de kimondottan a tárgyakra, illetve a díszítési motívumokra vonatkozó vizsgálatot megelőzően röviden taglaljuk a régió társadalmi-gazdasági sajátosságait is. Pontosabban arra terjesztjük ki figyelmünket, hogy adott földrajzi környezetben a tájegységet alkotó huszonkét falu lakói az agrárszektorban milyen hasonló vagy eltérő gyakorlatot alkalmaztak. Ebből kiindulva pedig - már szorosan a témára fókuszolva - arra is választ kapunk, hogy milyen társadalmi rétegből kerültek ki a cserépkészítők, az általuk fenntartott kapcsolatháló milyen mértékben tért el a gazdálkodókétól, milyen társadalmi megítélésnek voltak kitéve és nem utolsó sorban mi motiválhatta a tetőcserepek díszítését. 1 Niedermüller 1992. 354. 2 Uo. 355. 10
