Veress Péter: Korond. Kerámia (Székelyudvarhely, 1996)
Tulipános tányér alagútkemencében (tunel) égetik a kerámiát. Hozzáértést és tapasztalatot igényel a katlan megrakása. Legfontosabb szempont az optimális térkihasználás és az egyes edényfajták teherbírásának ismerete. Legalul olyan edények kerülnek, amik képesek elbírni a rájuk nehezedő súlyt. Az alsó sor virágcserepekből, fazekakból áll, amikre korsók, bokályok kerülnek. Erre jönnek a lábasok, szűrők, tejesedények stb., majd legfelül tányérokat, tálakat borogatnak egymásra olyan formán, hogy domborúan lefedjék a katlant. Mindezt egy réteg tört cseréppel borítják le. A nagyobb edényeket a katlan közepére helyezik, mert itt a legegyenletesebb a felmelegedés és a lehűlés. A mázas edényeket kétszer égetik. Első a mázatlan, "zsengéiésnek" nevezett égetés, amikor az edényekről még hiányzik az ólommáz. Zsengéléskor addig kell hevíteni a katlant, míg az edények világos vörösen izzanak. A második, a mázas égetésnél pedig a hevítés addig tart, míg az edényeken "meg nem ered" - megolvad - a máz. A zsengéit edények leöntése mázzal ugyanúgy történik, mint az engobozás, azzal a különbséggel, hogy ez esetben az edények belsejét is leöntik, "bemázalják". A mázalás művelete azzal ér véget, hogy az edények aljáról és pereméről letörlik a mázat, hogy égetéskor ne ragadjanak össze. Ha nem elég nagy a hőmérséklet az égetés során, akkor "nem ered meg" a máz, az edények foltosak lesznek, a színek pedig tompák. Ha túl nagy a hőmérséklet, akkor a "megfolyás" után a máz gyúródik, “rücskösödik" és hólyagos lesz. Ha az agyag nem volt jól előkészítve, megtisztítva, vagy légbuborék maradt az edény falában, akkor ezek hő hatására "kicsattannak", vagy elrepesztik az edényt. A vörös edényeknél túlhevítés esetén előfordult, hogy az edények "meghólyagosodtak". Ez azt jelentette, hogy az edény fala kidudorodott anélkül, hogy megrepedt volna. Az ilyen edényeket szükség esetén, jóval áron alul próbálták értékesíteni, de ha nem sikerült, akkor megtartották otthoni használatra. A fekete kerámiákat ugyanilyen katlanokban égetik, csak a tüzet “döglesztik", azaz lefolytva égetik, és a katlanban gazdag koromtartalmú anyagokat is elhelyeznek. Az elkopott autógumik égetése a leggyakoribb anyag, amit ma használnak a fekete kerámia készítésénél. 10