Veress Péter: Korond. Kerámia (Székelyudvarhely, 1996)

Tulipános tányér alagútkemencében (tunel) égetik a kerámiát. Hozzáértést és tapasztalatot igényel a katlan megrakása. Leg­fontosabb szempont az optimális térkihasználás és az egyes edény­fajták teherbírásának ismerete. Legalul olyan edények kerülnek, amik képesek elbírni a rájuk ne­hezedő súlyt. Az alsó sor virág­cserepekből, fazekakból áll, amikre korsók, bokályok kerül­nek. Erre jönnek a lábasok, szű­rők, tejesedények stb., majd legfelül tányérokat, tálakat boro­gatnak egymásra olyan formán, hogy domborúan lefedjék a kat­lant. Mindezt egy réteg tört cse­réppel borítják le. A nagyobb edényeket a katlan közepére he­lyezik, mert itt a legegyenletesebb a felmelegedés és a lehűlés. A mázas edényeket kétszer égetik. Első a mázatlan, "zsengéiés­­nek" nevezett égetés, amikor az edényekről még hiányzik az ólom­­máz. Zsengéléskor addig kell heví­teni a katlant, míg az edények világos vörösen izzanak. A máso­dik, a mázas égetésnél pedig a he­vítés addig tart, míg az edényeken "meg nem ered" - megolvad - a máz. A zsengéit edények leöntése mázzal ugyanúgy történik, mint az engobozás, azzal a különbség­gel, hogy ez esetben az edények belsejét is leöntik, "bemázalják". A mázalás művelete azzal ér véget, hogy az edények aljáról és peremé­ről letörlik a mázat, hogy égetéskor ne ragadjanak össze. Ha nem elég nagy a hőmérséklet az égetés so­rán, akkor "nem ered meg" a máz, az edények foltosak lesznek, a színek pedig tompák. Ha túl nagy a hőmérséklet, akkor a "megfolyás" után a máz gyúródik, “rücskösödik" és hólyagos lesz. Ha az agyag nem volt jól előkészítve, megtisztítva, vagy légbuborék maradt az edény falában, akkor ezek hő hatására "kicsattannak", vagy elrepesztik az edényt. A vörös edényeknél túlhe­­vítés esetén előfordult, hogy az edények "meghólyagosodtak". Ez azt jelentette, hogy az edény fala kidu­dorodott anélkül, hogy megrepedt volna. Az ilyen edényeket szükség esetén, jóval áron alul próbálták értékesíteni, de ha nem sikerült, akkor megtartották otthoni hasz­nálatra. A fekete kerámiákat ugyan­ilyen katlanokban égetik, csak a tüzet “döglesztik", azaz lefolytva égetik, és a katlanban gazdag ko­romtartalmú anyagokat is elhe­lyeznek. Az elkopott autógumik égetése a leggyakoribb anyag, amit ma használnak a fekete kerámia készítésénél. 10

Next

/
Thumbnails
Contents