Veress Péter: Korond. Kerámia (Székelyudvarhely, 1996)

kával vagy ecsettel körbefutó vo­nalakat festenek. Az edény formá­ja, alakja határozza meg, hogy hova kerüljenek a csíkok, és ugyanakkor mintegy behatárolják azokat a "mezőket", ahova a követ­kező díszítés kerül. írókával vonalakat, a motívu­mok kontúrjait rajzolják fel az edényre. Az íróka egy kézben elférő "tartályból" és egy abból kivezető vékony csőből áll. A festék a "tartályból" a csövön ke­resztül folyik rá az edény felüle­tére. A megszáradt fehér föld szinte kiszívja azt, ezért gyorsan kell dolgozni vele, hogy a vonal­­vastagság egyenletes legyen. Az írókázást egykor szaruzásnak is nevezték mert a "tartály" szaru­ból volt, míg a kifolyó vékony cső lúdtollból. Ma a szarut kerámia váltotta fel. Az írókával kirajzolt kontúrokat és más mintákat ecsettel töltik ki. Leggyakoribb a zöld, a barna és a sárga szín használata mert ezek­nek az alapanyagait a termé­szetben is könnyű megtalálni. A tökéletesen kiszáradt edé­nyeket katlannak nevezett kemen­cékben égetik ki. Formájuk csonkakúp, aljukon két, három vagy négy tüzelőnyílással. Az első és legrégebbi típusú katlannak nem volt külön tűztere, ezt a bera­kott edényekből képezték ki. A kezdetleges tűztérrel rendelkező kemence már egy fejlettebb típus­ba sorolható, de még ezzel sem le­hetett biztonságosan mázasedényt égetni. Tűzterét a katlan belső falá­nak támasztott lapos kövekből ké­pezték ki, és az így létrehozott kör alakú járatban tüzeltek. Az úgynevezett pogácsás kat­lan már megfelelt a mázas égetés követelményeinek. Ez esetben a katlan aljával párhuzamosan tű­zálló kőből egy belső gyűrűt építe­nek, aminek a belsejét törött .cserépdarabokkal töltik meg. Az alap és a belső körgyűrű közti távol­ságot élre állított kőlapokkal "padol­­ják" le, így hozva létre a tűzteret. A legújabb katlanváHozat a pogácsás boltíves katlan. Ebbe az edényeket nem fentról helyezik be, mint az előző típusoknál, hanem a katlan oldalán kiképzett kb. 60x130 cm nagyságú nyíláson át. Miután a katlant megrakták, ezt befalazzák. Égetésnél a házi katlanok fel­hevítésére "csontszáraz" bükkfát használnak - ha nem száraz a fa, akkor a felszabaduló vízgőz kárt tehet a berakott edényekben. A gyárban fűtőolajjal működtetett 7. ÉGETÉS 9

Next

/
Thumbnails
Contents