Ivácsony Zsuzsa - Szabó Károly - Tófalvi Enikő (szerk.): Anna-sorsok. Válogatás a Haáz Rezső Múzeum pályázati kiírására készült irodalmi művekből (Székelyudvarhely, 2015)

Anna-sorsok 1922 májusában láttam meg a napvilágot Homoródszentpálon. Négyen voltunk testvérek, Julcsi, én, Rebi és Etelka. Etelka szüle­tésekor meghalt. Apám, Áron, és testvére Gábor, valamint annak családja is velünk egy házban lakott. Közös udvarunk miatt sokszor feszült a húr, és sok veszekedés volt. Ennek kereszttüzébe anyám került a legtöbbször. A temp­lomba járó cipőjét kipucolta és kitette a közös tornácra, Gáborék gyermekei eldugták, és nem is adták vissza. Egy másik alkalom­mal, amikor az állatoknak emelt ki vizet a kútból a vályúba, amíg kihajtotta a marhákat, a szomszéd felitatta a sajátjaival az előké­szített vizet. Akkoriban az iskolában a hét osztály volt kötelező, bár én csak hat osztályt végeztem el, mert szolgálni szegődtem a szomszédos faluba, Oklándra. Vízkereszttől kezdtem, de meggyszedéskor már otthon voltam, mert összevesztem a gazdával. Sokat ivott és kö­­tözködött velem. Egyszer megelégeltem, és hazajöttem. Lonci, a legjobb barátnőm Bukarestbe költözött, mivel az apja kapott ott egy jól fizető állást. Sokat leveleztünk, és engem is hí­vott magához. Összepakoltam és elindultam Bukarestbe. Ahol laktunk, a hetedik emeleten megürült egy cselédállás, ahova fel is vettek. Egy elvált gazdag nő és lánya részére kellet takarítani, mosni, főzni. A lány apja elvitt engem is a lányával és az új csa­ládjával a tengerparti nyaralójába. Az úr egy napon megkérdez­te, hogy pontosan honnan is jöttem ide. Udvariasan válaszoltam neki, majd elmondta, hogy mivel otthon magyar világ lett, Ka­rácsonyig még visszaengednek a határon. így hát összepakoltam és hazamentem Karácsonyra. Tavasszal Emma, a faluból, készült Pestre szolgálni, és én is vele tartottam. Először egy zsidó családhoz kerültem a gyermekek mellé, majd idővel innen Mátyásföldre költöztem egy jobb családhoz. 1943-ban éppen takarítottam, amikor egy táviratot hozott a postás. Ebben az állt, hogy jöjjek haza, mert anyámmal baj van. Azonnal hazajöttem. Otthon megtudtam, hogy öngyilkos lett. Apámmal maradtam, mert testvéreim már férjhez mentek. Akkoriban magyar csendőrök tartották fenn a rendet a falu­ban. Egy nap apámmal a mezőre tartottunk, amikor egy csendőr felkérezkedett a szekerünkre, hogy vigyük el egy darabon. Az út 32

Next

/
Thumbnails
Contents