Zepeczaner Jenő: Székelyudvarhely. Műemlékek (Székelyudvarhely, 1996)
a másik, Marosvásárhely felé tartó had Ákosfalváig jutott. Ez utóbbit verte szét János Zsigmond fejedelem, a vereség hírére pedig feloszlott a holdvilági tábor is. Ezután kemény megtorlás következett: a vezetőket (Pálfalvi Nagy György, Gyepesi Ambrus, Bán András) karóba húzták, a források arról beszélnek, hogy a vesztőhely körül a levágott orrok és fülek vékaszámra halmozódtak. Mint a Segesváron 1562. július 20-ra összehívott országgyűlésen jegyzőkönyvbe foglalt fejedelmi végzés is bizonyítja ("az Székely község mi szabad birodalmunkban legyen, kiket sem az főnépek, sem senki, akárkik legyenek, bántani ne merjék, se semmi szolgálatra ne kényszerítsék őket” ), János Zsigmond — okulva talán a felkelés méreteiből is — elszánta magát Mátyás király székely politikájának folytatására, eme elképzelését azonban kénytelen volt az időközben lejátszódott társadalmi folyamatok függvényében némiképp módosítani. A székelyek fékentartása érdekében pedig a Báthori által kialakított vár korszerűsítésével létrehozták a romjaiban ma is álló erődítményt, illetve ennek egy társát a háromszéki Várhegyen. A két vár neve együttesen egy cinikus szójátékot eredményez: ’’Székely Támadt — Székely Bánja”. Az 1562-es átépítés során alkalmazott újdonság az úgynevezett olaszbástyás megoldás volt. A szabályos négyszög alakú védfal sarkainál épített bástyák falból kiugró szögleteiben elhelyezett ágyúk az oldalozási tűzvédelmet biztosították. A vár 1620januárjában készült leltárából megtudhatjuk az egy-egy várkapitányról elnevezett bástyák neveit is: Fóris, Hajdú, Telegdy és Bánffy. Az erődítményt körülvevő árokba a Küküllő vizét vezették: ennek emlékét őrzi máig a falak tövében meghúzódó Tó utca. 1599-ben a székelyek Mihály vajda engedélyével lerombolták, de ezt követően ugyancsak nekik kellett újjáépíteni. A Rákóczi-féle mozgalom idején még tekintélyes erősség volt, utolsó kurus parancsnoka (Pekri Lőrinc) azonban, hogy ne kerülhessen épen az ellenség kezére, végképp leromboltatta. A romokat a város 1852-ben vásárolta meg a gróf Komis családtól, 1891-ben épült fel falai között az Állami Főreáliskola neoklasszicista épülete. Sajnos, ez alkalommal teljesen megsemmisült az akkor már romokban álló, de részben még helyreállítható, az egykori kolostor és a templom épületeit is magába foglaló belső vár. 3. A Ferencrendi templom és kolostor — Szabadság tér 15. sz. — 1604. szeptember 24-én Lubieneczki Valér, az erdélyi őrség és a csíki kolostor 5
