Zepeczaner Jenő (szerk.): Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely, 2005)

ben kezdetét vett kollégiummal. Letenyei Pál - 1674 - tői számított - főtanítósága alatt a kollégium délnyugati oldalán kiképzett három földszinti szoba közül a „jobb kézfelőli az alapulni kezdett könyvár számára rendeltetett". Az iskola könyvállománya akkor nem lehetett nagy számú. Egy 1596-ben Oxfordban nyomtatott könyv előzéklapján található 1698-as kézi bejegyzés szerint a coetusnak (a diákok önkormányzati közösségének) könyvtára 23 címet számlált. Tény, hogy a mottóban is idézett 1682-es iskolatörvény már külön tárgyal a „bibliothecarius” esküvel vállalt kötelezettségekről. Ezek szabályozták a leltározást, a könyvek forgalmát, a kölcsönzés mikéntjét, a könyvek karbantartását, a könyvtárhelyiség védelmét, az olvasói státust. Jakó Zsigmond azt is megállapította, hogy „1682-1695 között Rozgonyi P.János fáradozásai nyomán (- aki „csak lassanként s kevesenként egy s más méltóságoknak egy s más papságnak, úrfinak, deáknak ajándékából gyüldögélt Bibliothecat is rendbe kívánja szedni, nehogy annak könyvei eltévelyedjenek” -) kialakult a könyvtár végleges szerkezete és kezdetét vette az oktatás közvetlen igényeit meghaladó kiadványok gyűjtése, a tudományos célokat szolgáló nagykönyvtár kiépítése.”

Az ő rektorsága idején kerültek be a coetus ládában őrzött könyvei mellé az első magángyűjtemények, amelyek az oktatás minőségét voltak hivatottak szolgálni. Ezért is tekintik Rozgonyit a „könyvtár teljes megalapítójának”. A korai, Apafi Mihály fejedelem és Bethlen János kancellár által tett állítólagos adományozások körüli kérdőjeleket szintén Jakó Zsigmond próbálta feloldani kiemelve Rozgonyi P(ap) János közvetítő szerepét. A könyvtár kötetei 1720-ban kapják első, legrégibb helyrajzi jelzetüket. Szigeti Gyula György (rektor: 1712-1720) 1720-ban „ látván a Theca könyvei szaporodását, azon esztendőben melyben (Enyedre) elmenni szándéka vala, a könyveket bizonyos rendekbe elrakatta és hét részre osztotta..." Ekkor a könyvtár - a levéltári adatokra hivatkozó Jakó Zsigmond szerint - 180 darabot számlál, kiegészülve Jenei Sámuel udvarhelyi városi pap több mint félszáz könyvadományával. „Nem nagy mennyiség az igaz - írja Kiss Ferenc iskolatörténetében - de azon időből, amikor hazánk és városunk a Thököli és Rákóczi- féle forradalmak s belháborúk miatt huzamos időn át ,oly izgatott állapotban volt többet alig lehet várni." Szigheti Gyula Mihály Dézsi Zsigmondot (1723-1728) említi meg, aki „szorosabb gondot vet a thécára is és hogy a könyvek el ne tévelyedjenek oltalmazza."

Borosnyai L. János (1735-1751) új helyet választ a bibliothecanak, azt a kollégium legnagyobb terme - az Auditorium - mellé helyezvén. A könyvtárat bővíti, a „collectiokat „ protocollumokban jegyzi fel „ s feles számból álló könyveket vásárola". (Ezt Szigeti a legelső könyvvásárlásként jegyzi fel.) 1767 előtt, mielőtt szintén Enyedre átment volna professzornak Kovásznak Kovács József az, aki a „Bibliothecat is gazdagabban és jobb rendben hagyta, mivel... gróf Bethlen Imre... 274 különböző auctorok munkájával azt megajándékozta. Melyről ezen professzor férfiúi emlékezetül cathalogust készíté; az elébbenieket is megtartá."

Backamadarasi Kis Gergely 1770-1775-ös nagyszabású átépítési és bővítési munkálatai során ismét új helyiségbe, „ az utcára néző szegletre" került a könyvtár. Ekkor már legalább két évtizede, hogy a könyvtárosság már teljesen független tisztséggé vált. Zilahi Sebes János és Szigethi Gyula Mihály rektorsága alatt „nevelkedett a bibliotheca is". Az általuk szerkesztett protocollumból ismerjük a különböző tékák állományszámát. így az 1797-ben megkezdett és a XIX. század húszas évéig vezetett protocollum 3826 címet rögzített 12 tékában, 18 csoportban.

így is 1803-ban mikor Szigeti Mihály veszi át a kollégium könyvtárát úgy találta „hogy sem a theca minden könyvei nem volnának regesztrálva, sem a

24