Zepeczaner Jenő (szerk.): Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely, 2005)

theca neve nem volna azokba írva, mely két fogyatkozáson" segített is. A könyvtár állomá­nya lassan gyarapodott, és lakó Zsigmond megállapítása sze­rint más erdélyi iskolai könyv­tárokhoz képest (pl. Nagye­­nyed, Kolozsvár, Marosvásár­hely) szerény méretű volt. Ma­gyarázatul a vásárlásokra for­dítandó összegek hiányát s a könyvek kezelésekor, kölcsönzé­sekor bekövetkező veszteségeket sorolhatjuk fel. Itt jegyezhetjük meg, hogy a „thécából ... ki­mustrált" és a kolozsvári Guth­­man János könyvkötő által „ új­ra kifódozott, bekötözött de hasznavehető könyvekből" még a diákok jutalmazására is jutott (1824-es adat). A gyarapodás csak a század vége felé gyorsul fel. Alapítványok, alkalmi ado­mányok tanári könyvtárak öröklése illetve megvásárlása útján. A legeredmé­nyesebbnek bizonyuló módszer azonban az adományozás maradt. így a könyv­tár állománya a XIX. Század végéig az említett Rozgonyi közvetítésével bekerült kisebb tékák mellett (Theca antiquissima) 17 jelentősebb adomány könyvtárral gazdagodott. Az 1803-as Szigeti Mihály féle katalógus 4063 művet sorol fel, míg Dávid Mihály és Kovács Ferenc jurátusok 1823-as katalógusa 4489-et. 1873-ban Kiss Ferenc 6000 kötetet említ. Gönczi Lajos 1895-ben 10273 önálló művet sora­koztat fel 16314 kötetben. Az 1797-es leltárkönyv adományok - thécák - szerint csoportosította a könyveket, az 1803-as illetve az 1823-as már tematikailag. így lehetőségükben áll, a könyvtári állomány tárgyi összetételének összehasonlítá­sa, igaz, hogy ezt nem teszi egyértelművé a könyvek koronkénti különböző osz­tályozása. Mindenesetre míg a kezdetekben a teológiai művek uralják a mezőnyt majdnem 40 %-a, addig 1895-ben már csak 15-20% - át jelentik a műveknek. Csökken a filozófiai és filológiai művek száma is, míg a történelmi tárgyúaké emelkedik. 1823-ban a folyóiratok arányszáma 1,67%, a század végére ez az arányszám 6,36%-ra emelkedik, ami a századvégi fellendülő folyóiratkiadás iránti érdeklődés bizonyítéka. Erre vonatkozik Szakács József megjegyzése is mi­szerint „1871-ben mikor az iskola tanári szobát nyithatott iskolánk tanítósze­mélyzete azonnal nevelésügyi lapokat és folyóiratokat kezdett a hivatali szoba asztalára letenni”. Természetesen a fenti arányszámok az egész állományra vonatkoznak. Érde­mes lesz a különböző thécák tematikai százalékarányának kiszámítása is, amely már a különböző gyűjtők érdeklődési körére lesz jellemző. A könyvtár többször rendezésre szorult; erre voltak hivatottak a már említett protocollumok is. így az 1823-beli katalógus bejegyzése szerint „a B(iblio)théká­­ban lévő könyvek... Tővel-heggyel voltak összehányva, egy nagy könyv egy ki­25 AIWA B BETHLEN FALA £| Sí,ck.i TÍ1F.KI I0SEFUR O/VF.GNK xeuícÁ', Z4Í5TROMA W fflWTJ'Wí

Next

/
Thumbnails
Contents