Székely Nép, 2009 (44-45. évfolyam, 57-58. szám)

2009-03-01 / 57. szám

halálba, ahogy az Bridgeporton két eset­ben is megtörtént. A történeti visszapillantás azért fontos, hogy megláthassuk: milyen lehet a magyar megmaradás Amerikában a belátható jövőben? Amerikának szük­sége van és szüksége lesz a bevándor­lókra. Bármennyire is tiltakoznak egye­sek, bármennyire is próbálják lezárni a határokat, ahhoz, hogy Amerika nagy, gazdag és erős maradhasson, bevándor­lókra van szüksége. Azt is tudjuk, hogy ötven éven belül a fehér lakosság kisebb­ségbe szorul. A globális gazdaság és kereskedelem, ami feltartózhatatlanul kiterjed, arra fogja késztetni az Egyesült Államokat, hogy Európa felé a vízumkényszert felfüggessze. A magyar bevándorlás ismét beindul. Jönni fognak nagyszámban a magyarok, nem feltétlenül, hogy itt örökre leteleped­jenek, de nem csak a nagyobb keresetért, mint a száz évvel ezelőttiek, hanem újabb ismeretekért, tudásért. A jól felsz­erelt egyetemi kutató intézetek és a kísérleti laboratóriumok bizonnyal megtelnek majd jól képzett mag­yarokkal, és jönnek családtagjaik, gyer­mekeik. A magyar kolóniák ismét kialakulnak. A kérdés csupán az, hogy vájjon csak szakbarbárok jönnek, akiket semmi más nem érdekel, mint a szakismeret, vagy jól képzett minőségbeli magyarok. Ki tud-é termelni az óhazai lakosság egy olyan nemzedéket, amelyik ismeri történelmünket, irodalmunkat, évszáza­dos kultúránkat és újra felnéz nemzetére és megtöltődik magyar nemzeti öntudat­tal és népe iránti felelősséggel. Talán a megmaradt egyházi kollégiumainkban felnövekvő ifjúság még elérheti ezt, de vájjon az ország többi iskolái meg tudják-é ezt valósítani. Ne feledjük, hogy az amerikai újabb magyar tár­sadalom pontosan olya lesz, mit amelyik az Óhazából ide érkezik. Ha szerenc­sések leszünk és egy megújult mag­yarság jön ide, akkor a régi úmák, a megüresedett tempolomok, egyletek, szeretet intézmények, tetstvértsegitő pénzintézetek ismét felvirágoznak. Nagyon sok múlik a papságon. A magyar élet csak ott marad meg, ahol élő egyházak vannak. Az egyházban min­denki egyenlő és mindenkinek helye van. A többi alkalmi társulások előbb­­utóbb klikkekké válnak és elsorvadnak. Mint minden más nemzet Amerikában, a magyar is az egyházak felé tendál. Ha nem is tagja az egyházának, de ha bajba kerül az egyházhoz fordul és magát az egyházáénak vallja. Ezért múlik sok minden a papságon. A kérdés az, hogy jönnek-é ide teológilag jól felkészült, mind a két nyelvet folyékonyan beszélő pásztorok, akik szivüket és lelkűket bele­fektetve a munkába, a kivándorlókat felkeresik, összegyűjtik és gondozzák. Adja az Isten, hogy igy legyen. 3. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents