Székely Nép, 2006 (41. évfolyam, 51-52. szám)

2006-11-01 / 52. szám

tikai tevékenysége, mint az amerikai propaganda. Az ország elszegényedett, lerongyolódott, lemaradt. Igazságot kell szolgáltatni a magyar népnek, a munkásosztálynak, parasztságnak, értelmiségnek." így tehát először éppen a népi baloldal minősítette nemzetileg cinikusnak és nemzetellenesnek a kommunista bal­oldalt ötvenhat nyarán. A hazai pártál­lami döntéshozók már ötvenhat július 2-án gondol-tak Nagy Imre és hívei esetleges letartóztatására. A határozat a jobboldali támadás visszaverése címet viselte.- Mit tekintett a baloldal a job­­boldaliság mércéjének?- A kommunista baloldal sérthetetlen­ségét. Magyarország vesztére ebből az álcsoportból kerültek ki a katonai bizottság és az úgynevezett mozgósítási stáb tagjai. Ez a két testület irányította aztán az alkot­mányos és az alkotmányon kívüli hazai fegyveres szervezeteket. Persze a két testület maga is titkosan és alkotmány­on kívül működött. Tevékenységüket csak a hasonló birodalmi szervek vezetőivel egyeztették. így történhetett meg, hogy a katonai bizottság és a mozgósítási stáb maradék tagjai szov­jet védettségben szervezkedtek október 23-a és november 4-e után is. Többek között fegyveres műveletekre adtak parancsot. Október 23-ától december 22-ig mintegy hatvan sortüzet zúdítot­tak fegyvertelen tüntetőkre, önsz­ervező utcai csoportokra és töme­gekre. A magyar nemzeti önren­delkezést vérbe fojtó kommunista baloldal saját érdekét, hatalmát, sér­thetetlenségét tekintette mércének.- Novemberben és decemberben a kommunista baloldalon a bosszúállás, a vádaskodás, a visszarendeződés indulatai tomboltak...- November 22-e és 24-e között a vis­szarendeződés igazi erejét a szocialista tábor, a Román Kommunista Párt küldöttsége képviselte Budapesten, Gheorghe Gheorghiu-Dej vezetésével. Előbb megleckéztették a hazai kom­munista baloldalt, majd következett az erőszak bátorítása. „Ütni kell! A párt­nak ütnie kell a legnagyobb erővel. A fasizmus uralomra jutásának meg­akadályozása összhangban van Ma­gyarországnak az 1947-es párizsi békeszerződésben vállalt kötelezett­ségeivel. Ez Románia és Magyar­­ország érdeke." - jelentette ki a román pártvezér. A nemzet önrendelkezési akaratát így ott és akkor először azonosították a fasizmussal. Ebből a hazug azonosítás­ból faragtak akkor is, azóta is vádat. December 5-én éjjel a frissiben kimon­dott vádat már foganatosították is. Letartóztatták az Értelmiségiek Forradalmi Bizottságának és a nagy Budapesti Munkástanácsnak az elérhető 188 tagját. Ezt a rögtönítélo népbírósági és katonai bírósági tanác­sot a rendőrségi és ügyészségi szervek, az intézményi és munkahelyi fegyelmi bizottságok sorozatos határozatai követték. A tisztikar tagjaiból és önkéntesekből szabadcsapatok alakul­tak. Nem egy ilyen szabadcsapat halál­brigádnak nevezte saját magát. Magyarországon 1960 végéig politikai okokból 450-460 embert végeztek ki, 23-24.000-et ítéltek börtönre, 140- 150.000-et büntettek vagy bélyegeztek meg internálástól elbocsátásig, áthe­lyezésig, kizárásig, nyilvános figyel­meztetésig. Menekülésre kényszerült 240.000 no és férfi, köztük 2.000 család. A politikai megtorlás legalább másfélmillió embert érintett, család­tagokat és a második nemzedék tagjait is. A megtorlás felelőseit és kiváltságosait ugyanakkor még a lelkiismereti teher alól is igyekeztek fölmenteni. Horn Gyula pártelnök-miniszterel­nökként 1995. január 25-én egy szig­orúan zárt tanácskozáson céltudatosan és gyakorlatiasan szabta meg a legú­jabb átalakulást. „Baloldali érzelmű tőkésosztályt kell létrehozni." Az új hazai baloldali érzelmű tőkések csoportja csak a vagyonbővítés és a zárt hálózatépítés útján járhatott és járt. Ragaszkodik az átmentett gazdasági és uralmi kiváltságokhoz, de nem vállalja az érdemi társadalmi igazságosságot, a nemzeti azonosulást és felelősséget. Magatartását neoliberális nézetek és glo-balizációs érdekek határozzák meg. A kommunista nemzetfeletti hat­alom így torkollott és torkollik bele a globalizációs nemzetfeletti érdek­hálózatba, a kis magyar átváltozások módján.- Az idei emlékév is nyitott kérdések tömegétől terhes...- Az 1956-os nemzeti összetartás ha­gyományát senki sem sajátíthatja ki. Feltámasztását viszont mindenki támo­gathatja. Ez azon múlik, hogy a nemzet megosztásának nyilvános felelősségét végre az viselje, akinek viselnie kell. Ha az 1956-os megtorlás és megosztás tetteseinek kiváltságaik máig öröklőd­nek, a felelősség is átszáll az örö­kösökre. Rajtuk múlott és múlik, hogy ennek a kérdésnek tisztázó lezárása máig elmaradt. 1956 igazsága a nemzetről és a nemzet által szóljon! A nemzet akarta 1956-ot, és erre most a nemzetnek keli emlékeznie. Most, az emlékév kezdetén tegyük mérlegre a két szellemi és közéleti szándékot. Az előkészület jelképes napján, 2005. november 7-én hozták nyilvánosságra az 1956-os Kárpát­medencei Emlékbizottság budapesti, debreceni, marosvásárhelyi, ungvári rendezésű állásfoglalását. Ez így hang­zik: Megbékélést akarunk. Azoknak a megbékélését akarjuk, akik életükkel, rabságukkal, megnehezített és megalá­zott sorsukkal fizettek az 1956-os mag­yar forradalom és szabadságharc ter­mészetes emberi és közösségi nemzeti céljáért. Ehhez a megbékélési szán­dékhoz a 2006-os emlékévre készülve mindenki, minden nemzet mindenütt csatlakozhat. De azt senki, sehol sem­mikor ne várja, hogy 1956 áldoza­tainak, meghurcoltjainak, megbé­lyegzettjeinek nevében valaki is csat­lakozzon a megtorlók és örököseik saját megbékéléséhez, a felmentés megbékéléséhez. Ez 1956 nemzeti közakaratától és méltóságától idegen magatartás volna. Ne a megtorlás és a meghamisítás oldaláról állítsanak fel­tételt a megbékéléshez. Ott inkább a bunbánatnak és a bocsánatkérésnek van helye. Mert ugyan mi is várható az ötvenhatos megosztás és megtorlás túlélőitől és örökségétől? A Kádár­­rend-szerhez való hozzákötöttség nem állt összhangban egy nyugat európai mintát követő, polgári demokratikus értékrendet valló párttal, mivel az államszocialista kurzus éppen ezeknek az értékeknek a tagadására épült. Az alapvető ellentmondásra a szocialisták válasza máig a hallgatás, a múlt elemzésének elmulasztása. Megtorlás, megosztás, nemzettől idegen szemlélet egyazon oldalnak a felelősségét terhe­lik, a kommunista nemzetfeletti hat­alom felelősségét. Ez a felelősség nem évül el. Hiába minden hallgatás, ezt a felelősséget soha nem lehet elhárítani. Aniszi Kálmán 5. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents