Székely Nép, 2006 (41. évfolyam, 51-52. szám)

2006-11-01 / 52. szám

legrosszabb variáns". Fordulatot jelentett minden nap, sőt minden óra. Az önszerveződés erői nem akarták, hogy a forradalom leszámolásba torkolljon. A Magyar Népköztársaság kormányát október 30-án még a proletárdiktatúrát uraló Magyar Dolgozók Pártjának döntéshozói is ellenőrizték. Közben azonban már 27-én meghátrálásra kényszerültek: a miniszterelnöki tisztet Nagy Imrének, a korábban kizárt pártellenzékinek engedték át. Nagy Imre az október 23-ai fordulatot úgy értelmezte és érvényesítette, hogy a régi pártvonaltól távolodott, az új közeledés irányát pedig nyitva hagyta, azaz tárgyalásra hajlott. De azért 24-én reggel aláírta a rögtönítélő bíróságok felhatalmazásáról szóló törvényt. Igaz, este ezt már fel is függesztette. Fültanúja volt annak, hogy Gerő Ernő telefonbeszélgetést folytat Moszkvával a szovjet csapatok behí-vásáról, de nem tiltakozott. A hivatalos segítségkérő levelet azonban nem írta alá. Ebben a furcsa menetben zajlottak a tárgyalások a forradalmi bizottságok és a munkástanácsok küldöttségeivel.

Nagy Imre magatartását és a kormány irányultságát most már lépésrőllépésre ezek a tárgyalások alakították. A sorsfordító döntést 30-án éjjel a forradalmi küldöttségek és Nagy Imre egybehangzó akarata hozta meg. A nemzeti önszerveződés természetes folyamata nyolc nap alatt kiteljesedett. Ennek a teremtésnek a kilencedik napján a teremtő, a nemzet a maga urává vált. Nagy Imre október 31-én délután az országház erkélyéről jelentette be ezt a döntést: „Az a forradalmi harc, amelynek ti voltatok a hősei, diadalt aratott. Ennek a győzelemnek az eredménye hozta létre a mi nemzeti kormányukat, amely hazánk függetlenségének és szabadságának szilárd talaján áll."- Milyen szerepe volt a pártellenzéknek, a tisztük a reform-kommunista csoportoknak?- Szerepük a kommunista baloldal elfogadottságának, hatékonyságának és így hatalmi erejének növelésére irányult. Nagy Imre még október 23-án is ilyen javaslatot tett. „Elébe megyünk a népi mozgalomnak és a nemzeti érzéseknek, hogy élére álljunk ennek a népi mozgalomnak és ezáltal szétverjük az ellenforradalmárokat és megőrizzük a népi demokratikus rendszert." A válaszút innét ágazott el a teljes nemzeti azonosulásig.

A szabad hírközlés 30-áig a forradalmi hatalmi testületek országos megalakulásáról számolt be. Aznap két közlemény keltett erős hatást. A Corvin-közi szabadságharcosok nyílt

levelet intéztek a megszálló szovjet hadsereg parancsnokságához. „Ellenünk csak az államvédelmi hatóság egy része harcol és a hazánkban lévő szovjet haderőnek Budapesten bevetett része. Testvér-őgyilkosnak tekintjük az államvédelmi hatóságot, akik kiprovokálták a fegyveres felkelést és az esztelen tömeggyilkos vérengzést. De nem tudjuk megérteni önöket sem, hiszen mi nem vagyunk külső ellenség, csak a jogait követelő elnyomott nép." Nagy Imre 30-án nemcsak a többpárti nemzeti kormány megalakulását, hanem az új forradalmi közhatalommal való együttműködést is bejelentette. „Az egypárt rendszer megszüntetésével a nemzeti kormányzást az 1945-ös koalíciós pártok alapjaira helyezzük. A forradalom által létrehozott demokratikus helyi önkormányzati szerveket elismerjük, rájuk támaszkodunk és támogatásukat kérjük." Magyarország és a kárpát-medencei ma-gyar nemzet része kölcsönös kapcsolatteremtése így, a történelmi pártok visszaállításával vált természetessé.- A határon túl élő magyarok már az első hír hallatán válaszoltak a forradalom nemzeti önrendelkezési törekvésére...-Valóban:Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon október 23-tól mozgolódtak magyar egyetemisták, főiskolások és középiskolások. Esti összejöveteleken támogató aláírásokat gyűjtöttek a magyarországi tüntetések mellett. A Házsongárd-i temetőben égőő gyertyákkal emlékeztek az első sortüzek áldozataira. Jeles erdélyi világi és egyházi szemé-lyiségek elérkezettnek látták az időt, hogy magyarságuk sorsát a világ elé tárják. Október végén, november elején készült el közös munkájuk, a Memorandum az erdélyi kérdésről az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Az első szövegváltozatokat Magyarországon is ismerte Bibó István, Illyés Gyula, Németh László, Ravasz László, Tamási Áron és Veres Péter. A közvetlen kapcsolatot Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspökkel Tamási Áron tartotta.

A Memorandum széles történelmi és politikai távlatot fogott át: „Az erdélyi kérdés 1920-ban keletkezett Magyarország keleti részének Romániához csatlakozása folytán. Megoldása négy politikai keretben képzelhető el: 1.) Román uralom alatt a trianoni határok fenntartásával és légiesítésével, az erdélyi magyarok auto-nómiájával az Európai Unión belül vagy kívül. 2.) Erdélyi magyar uralom az ezeréves határok visszaállításával és légiesítésével, az erdélyi románok

autonómiájával, az Európai Unió keretein belül. 3.) Független Erdélyország az ezeréves és trianoni határok között az Európai Unió keretében. 4.) Erdély területének megosztása Románia és Magyarország között a méltányosság szabályai szerint az esetleges lakosság-csere biztosításával az Európai Unió keretein belül vagy kívül."

Romániában azokban a napokban ötven-ötvenkét településen alakult együttérző, együttműködésre kész magyar önszervező csoport. Tömeges büntetés, kivégzés, embertelen bánásmód lett a sorsuk.

Kárpátalján október 24-étől a szovjetma-gyar határsávban rendezték be a Vörös Hadsereg támadó alakulatainak parancs-nokságát. Nyomban kijárási tilalmat rendeltek el. Ennek ellenére több településen szervezkedtek titkos magyar csoportok a „testvéri segítés" szándékával. Beregszá-szon, Gálocson, Nagyszombaton, Nagy-szöllosön, Szolyván, Técsőn, Ungváron és másutt főleg fiatal magyar fiúk és lányok terjesztettek röplapokat kézírásos felhívással. „Talpra magyar!" „Segítsünk magyar testvéreinknek!" „Testvéri segítés kell!" „Ne engedjük át a tankokat a Tiszán!" A szervezkedések ungvári körben a nemzeti kisebbségi jog és vallásszabadság követelésére is kiterjedtek.- A Corvin-közi szabadságharcosok a 30-ai levélben csak az AVH egy részét ítélték el. És ezt a jogait követelő magyar nép nevében tették. Gondos megkülönböztetéssel éltek ebben a politikai kirekesztésből szabaduló szociál-demokraták is.- Kéthly Anna, a Szociáldemokrata Párt elnöke a Szocialista Intemaconálé bécsi gyűlésén október 31-én kijelentette. „A Magyar Szociáldemokrata Párt új megalakulása nem jelenthet menedéket azoknak, akik a szörnyű politikai, gazdasági és erkölcsi csődöt okozták. Nekik számot kell adniuk tetteikről." Kéthly Anna felkért államminiszterként a nemzeti kormány véleményét is képviselte.- És a kommunista baloldal?- A kommunista baloldal belső reformját Nagy, Imre szorgalmazta már 1953-ban. Épp ennek a kísérletnek a kudarca leplezte le a kommunista baloldal rejtett arcát. A tapasztalatokat Nagy Imre 1956-os nyári feljegyzései őrzik. „A magyar szocializmusnak nem a nemzeti nihilizmus az útja, hanem a párt és államvezetés politikai és morális megújulása. Súlyosabb károkat okozott a szovjet-magyar viszonynak Rákosi nemzetellenes, a nemzeti érzést sértő, megalázó poli4. oldal