Székely Nép, 2006 (41. évfolyam, 51-52. szám)
2006-11-01 / 52. szám
Beszélgetés Székelyhídi Ágoston író-politikussal, az 1956-os Kárpát-medencei Emlékbizottság elnökével. Magyarország 1918 óta küszködik a nemzeti önrendelkezés és nemzetfeletti hatalom ellentétével. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot is ez az ellentét, lobbantotta fel, majd fojtotta vérbe. Újfajta szereplők újfajta ütközéséről van itt szó. Ebben pedig az 1917-től kiépülő orosz-országi proletárdiktatúra indította el a történelmi fordulatot. Nemzeti államokat vagy nemzeti közösségeket addig más nemzeti erők fosztották meg az önrendelkezéstőál, akár népirtó háborúban. De az oroszországi proletárdiktatúra megalapozta a kommunista nemzetfeletti ha-talom világrendszerét. A magántulajdont és minden önrendelkezést ellenző osztályharc az 1970-es évekre a célt meg is közelítette: központosított pártállamok sorát hozta létre négy földrészen. Utólag elmondhatjuk, hogy a kommunizmus világuralmát saját öntörvénye, az emberi és a nemzeti önrendelkezés elfojtása ítélte bukásra. Ez ítélet beteljesedéséig, a szovjet birodalom 1991- es széthullásáig azonban jóvátehetetlen rombolást végzett. Marad-ványai ma is élősködnek és pusztítanak emberen, szellemen, nemzeten:- Ötven év telt el 1956 győzelme és megtorlása óta. Magyarországon 1990-ben jogállami rendszerváltozás zajlott. Az idei emlékévet mégsem szentelhetjük az egykori győzelemnek és győzteseknek, mert máig kísértenek a megtorlás erői. Ezzel a kétarcú folyamattal kell tehát szembenéznünk?- Ahhoz, hogy jobban megértsük a jelenséget, kanyarodjunk vissza e vészes folyamat eredetéhez. Az első világháborúba a monarchia részeként belesodródó Magyarországot a vereség útkeresésre kényszerítette. Az 1918. október 26-án nyilvánosságra lépő Nemzeti Tanács elnökeként Károlyi Mihály, a nemzeti önrendelkezés lehetséges érvényesítése helyett, miniszterelnökként és népköztársasági elnökként a baloldali liberális demokrata megoldással próbálkozott, majd a proletárdiktatúrát engedte szabadjára. Népköztársasági elnöki beiktatási beszédében 1919. január 11-én bejelentette: „Nincs más politikánk, mint az Antanttal való barátság. A passzivitásban van ma a nyugalom, és a jogban találhatjuk meg az erőt."- Milyen konzekvenciája volt a kinyilatkoztatott passzivitásnak?- Az, hogy nemzeten és törvényen kívüli érdekek nyomakodtak felszínre. Március 21-én a Kommunisták Magyarországi Pártja irányításával kikiáltották a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Kun Béla a világproletariátus vezérétől, Lenintől kért és kapott utasítást. A száznál több moszkvai távirat közül a május 27-ei nyersen és komoran üzent: „Ez a proletárdiktatúra azzal jár, hogy könyörtelen, gyors és határozott erőszakot alkalmazunk, hogy megtörjük a kizsákmányoló tőkések, nagybirtokosok és cinkosaik ellenállását." Egy év múlva, 1920. július 18-án a Kommunista Intemacionálé világuralmi stratégiát jelölt ki: „Európa és Amerika majdnem minden országában a polgárháború szakaszába fejlődött az osztályharc. Ilyen körülmények között a kommunisták nem hagyatkozhatnak a burzsoá törvényességre. Az a kötelességük, hogy a törvényes szervezetek mellett mindenütt földalatti szervezeteket is létrehozzanak, amelyek képesek teljesíteni a legfőbb pillanatban a forradalom iránti köte-lezettséget." Itt jelentkeztek azok a külső kényszerek, amelyek 1956 fordulatait keretezték. Hosszan sorolhatnánk a kommunista hatalom rémtetteit 1917-tól a népek, a nemzetek, az emberiesség ellen.- Európában és Ázsiában harmincötnegyven történelmi nemzet és népcsoport önrendelkezését zúzták szét.- Ez a torz diadal végül is az un. létező szocializmus világrendjének stratégiájában öltött testet. Moszkvában 1972-ben a világ kommunista és munkáspártjainak talál-kozóján határoztak a nemzetek beol-vasztásának elvéről.- Milyen esélyre számíthatott a kihívás a nemzetfeletti hatalom ellen 1956-ban Magyarországon?- A magyar forradalom és szabadságharc indítékát az akkori élethelyzetben tárhatjuk fel. Ezt az 1950-es években Magyarorszá-gon három sajátos nemzedék éltette. Időrendben: az 1896-os millennium táján született nemzedéket a történelmi nemzettel való tudatos azonosulás, az első világháború és Trianon szörnyűséges élménye töltötte el; a középső nemzedéket az elszakított részek visszaszerzésének vágya, a kommunista Szovjetunióval vívott második világháború kudarca, de a hazai újjáépítés reménykedése is alakította; az életkezdő fiatalok pedig a háborús megszállás és a népi demokrácia ellentmondásos tapasztalatain nőttek fel, különösen érzékenyen viselve a népinek nevezett hatalom népellenességét. Ez a három nemzedék természetes emberi és közösségi igények, illetve természetellenes kényszerek szorításában hasonult egymáshoz.- Ezt az élethelyzetet 1948-1950-től növekvő elégedetlenség feszítette...- A hazai második proletárdiktatúra a természetes emberi és közösségi igényekre elfajult erőszakkal válaszolt. Osztályhar-cos indoklással 1948 és 1956 között rengeteg embert ért atrocitás. Ez a tömeg a lakosság tíz százalékát tette ki, szélesebben pedig mintegy hárommillió családtagot is érintett. Gondolnunk kell a Trianont megismétlő 1947-es párizsi békedöntés következményeire is. Ez a kényszerű áldozattal, veszteséggel és elfoj-tással terhes évtized készítette elő a nemzeti tudatosodást és összetartozást.- Milyen szerepük volt a reform-szocialistáknak 1956-ban?- Semmi érdemi. Ők voltak a vészelhárító csapatok, semmi több. Az 1956. október 23-ai fordulatnak a népből táplálkozó önszervező erő szabott irányt. Ebből a szempontból beszélhetünk a nemzet érett magatartásáról. Október 23-a és november 4-e között ez az önszervező erő és akarat mintegy 12.000 nyilatkozatban mutatkozott meg. A megnyilatkozásoknak ez az áradata az önvédelem, az összetartás, az önrendelkezés tettre kész állapotára vallott. Első helyen a nemzeti önrendelkezés és a politikai demokrácia szerepelt.- A Szovjet Kommunista Párt elnöksége napokig lázasan keresgélte, kik által és hol is érvényesítse akaratát...- Ez a lázas keresgélés a politikai és katonai tömb fenntartását szolgálta. Moszk-vában már október 28-án gondoltak a ma-gyarországi kettős hatalom előkészítésére. „ Forradalmi katonai bizottság lehetséges, bár ez a 3. oldal
