Székely Nép, 2005 (39-40. évfolyam, 50-55. szám)
2005-10-01 / 50. szám
hogy teleszüljétek, benépesítsétek! Mert tudjátok meg, nem azé az ország, aki fegyverrel megveszi, hanem aki benépesíti, belakja." A maga immoralitásában zseniális gondolat. Tessék csak elolvasni meggyőződés végett Nyirő Józsefnek a Mezőség elrománosítását ábrázoló Néma küzdelem című" regényét. A szocialista iparosítás burkolt legfőbb célja: hogy elproletárosodott, zsellérsorba süllyesztett Kárpátokon túli románokkal duzzassza fél a magyar többségű erdélyi városokat és falvakat, drasztikusan megváltoztatva ezáltal Erdélyben a történelmileg kialakult etnikai arányokat. Jóllehet az etnikai arányok mesterséges megváltoztatását nemzetközi egyezmény tiltja, de ezért az erőszakos beavatkozásért soha egyetlen nagyhatalom, még az anyaország (!) sem emelte fel a szavát. A magyar polgári kormány volt kormányfője azt szorgalmazza, hogy a jövőben sokkal erőteljesebben kell képviselni a magyar külpolitikában azt a véleményt, hogy az Európai Unión belül a kettős mérce nem fogadható el. Ha a régi Európában a kisebbségi autonómia teljesen magától értetődő Katalóniától Dél-Tirolon át Finnországig, akkor az újonnan csatlakozott európai uniós országokban is ugyanilyen magától értetődő követelésnek, soőt közösségi jognak kell lennie. A Kárpát-medencében a magyarok rovására tapasztalhatunk etnikai arányok megváltoztatására irányuló törekvéseket. Ez nem fogadható el. Találkozhatunk olyan törekvésekkel, amelyek a magyarlakta vidékek adminisztratív szétdarabolására törekednek. Találkozunk olyan törekvésekkel, amelyek a magyarok fizikai megfélemlítését célozzák (elegendő, ha a Délvidékre gondolunk). Ezek ellen határozottan fel kell lépni. A magyarországi politikai acsarkodás, széthúzás, kihatva az erdélyi magyarságra is, felaprózta erőit. Ennek haladéktalanul véget kell verni, összefogni és radikalizálódni a jogos követelések teljesítéséért. A kettős állampolgárságról tartott 2004. dec.5.- i népszavazás a Gyurcsánkormány nemleges magatartása miatt eredménytelen volt. Az erdélyi és mind a határon kívül élő magyarság csak most kezd ocsúdni a döbbenetből. így utólag, de azért nem túl későn mondjuk ki, hogy szégyenkezve véssék agyukba: Azok, akik a 2004. decemberi népszavazáson eltaszították maguktól oltalmat kereső külhoni nemzettestvéreiket; azok, akik Trianon nyomán kisebbségi sorba kényszerült magyar felebarátaiktól megtagadták a lehetőséget, hogy kettős állampolgárokként a nemzettesthez szervesüljenek; azok, akik ahelyett, hogy a kisebbségi lét viszontagságaitól testileg megviselt és anyanyelvűkben megalázott, megtiport külhoni magyarokat gondolkozás nélkül magukhoz ölelték volna, hogy nyolcvannégy évnyi kilátástalanság után - szülőföldjükön maradva - immár az anyaország védőszárnyai alatt testben és lélekben megerősödjenek újabb küzdelmekre a kirekesztő fészekfoglalókkal szemben; azok, akik ahelyett, hogy agyonázott, didergő lelkű" nemzettestvéreiket, kopogtatásra, szó nélkül beengedték volna házukba, farizeuskodva, így bátorították őket: „Tartsatok ki!", s ,jó szándékuk" jeléül legfeljebb egy hitvány, szakadozott kis esemyo"t nyújtottak volna oda nekik a fergeteg ellen, tehát akik ezeket tették, megbocsáthatatlan bűnt követtek el; és akár undok önzésből követték el, akár azért, mert gátlástalan politikacsinálók rútul becsapták őket, tettükkel az emberiét aljára süllyedtek, és nincs fórum, amely lemoshatná róluk ezt a gyalázatot! A hamis prófétákról nem is szólva!... Ám ezek a szegény megtévesztettek Magyarország lakosságának bár nem is elenyésző, de mindenképp kisebbik hányada. El tehát a remény, hogy a kettős állampolgárság hamarabb vagy késo"bb élő" valósággá fog válni, és ismét egységes nemzet lesz a magyar. A státustörvényhez hasonló merész, bátor, Európában elfogadható kisebbségvédelmi, ha kell, egyoldalú lépéseket is vállalnunk kell majd - vetítette előre a volt és reményeink szerint leendő miniszterelnök. - Éppen ezért a Magyar Állandó Értekezletre továbbra is szükségünk van. Elfogadhatatlan, hogy a Magyar Állandó Értekezletet hosszú idő óta nem hívja össze a magyar kormány. Sőt, nekünk majd abban kell gondolkozni a jövőben, hogy a Magyar Állandó Értekezletet hogyan lehet továbbfejleszteni valami össz-világ magyar képviselet irányába, amelynek a mainál sokkal jelentősebb konzultatív és talán néhány esetben döntési jogot is érdemes lesz majd átadni, illetve amelyre érdemes lesz ilyeneket ráruházni. Az állampolgárság kérdése nem kerül le a napirendről akkor sem, ha Románia belép az Európai Unióba. Azért sem, mert a Szerbiában, Kárpátalján és Horvátországban élő magyarok, úgy tűnik, még hosszú évekig nem lesznek tagjai az Európai Uniónak. Tehát a kettős állampolgárság Erdélyországon kívül néhány más fontos százezres nagyságrendű magyar közösségeknek továbbra is érdekük. A magyar igazolvány sem válik fölöslegessé a jövőben. Akinek van, nagyon vigyázzon rá, mert rövid időn belül ez lesz a Kárpátmedence legértékesebb dokumentuma. Egy Erdélyországban élő" magyar számára anyagi értelemben, jogosítványokat, iskoláztatást, gyermektámogatásokat tekintve a státustörvény és az annak nyomán létező magyar igazolvány többet jelent, mint a kettős állampolgárság. A kettős állampolgárság idejében a szülőföldjükön maradó magyarok támogatásának továbbra is a magyar igazolvány lesz a legfontosabb jogosultsági dokumentuma majd. Sokkal több, mint kuriózum, egyenesen jelzésértékű volt Orbán Viktornak a baloldalról, annak vezéreiről kifejtett véleménye: A XX. században megjelent a modem baloldal Közép-Európában, aminek eredményeképpen, amikor erre lehetőséget kapott, rárontott a saját nemzetére. így rontottak rá a sajátjaikra 1919- ben Kim Béláék, így rontottak a saját fajtájukra Rákosiék. Ugyanezt tették 1956- ban azok, akik rárontottak a forradalomra. És ha nem is ilyen harcias eszközökkel, de 2004. december 5.-e is tulajdonképpen egy kormányzati rárontás volt a saját nemzetünkre. Mindazáltal nekünk a baloldalra a jövőben szükségünk lesz: nemzeti egység nincs a baloldal részvétele nélkül. Stratégiai célok állandósága nincs egy nemzetileg elkötelezett baloldal nélkül sem. A hosszabb távon is kiszámítható nemzetegyesítési törekvések állandóságához arra is szükség van, hogy a magyarországi baloldal nemzeti fordulatot hajtson végre. Az Európai Uniónak vannak olyan tagállamai, ahol számban megegyező, hasonló történelmi gyökerekkel és hozadékkal élő nemzeti közösségek élnek kisebbségben - pl. Dél-Tirol, Katalónia, Finnország stb. -, mint amilyen az erdélyi magyar nemzeti közösség. Ha esetükben az autonómia tartós megoldást jelentett, akkor - oly sok hányattatás után! - miért ne hozhatna megoldást és nyújthatna jövőképet az autonómia az erdélyi magyar nemzeti közösség számára is. Az autonómia tulajdonképpen eszköz arra, hogy hosszú távon gyarapodással teli jövőképet kapjon a magyar nemzeti közösség - ennek a véleményének adott hangot Gáli Kinga Európa parlamenti képviselő. Az erdélyi magyar nemzeti közösség gyarapodása aztán jótékonyan hatna ki egész Romániára. Ha ezt kérdést ilyen természetes módon közelítjük meg, nehéz lesz ellenvetést találni Romániának arra, hogy miért nem lehetséges autonómia Erdélyben. De ne ringassuk magunkat abban az illúzióban, hogy az Európai Unió autonómiát fog adni az erdélyi magyarságnak. Ne higgyük, hogy az Európai Unió csatlakozási feltételként szabja Romániának az autonómia megadását. Ám az uniós országok létező modelljei, alapelvei katalizáló tényezőként hathatnak. Az autonómiát magának az erdélyi magyar közösségnek kell kitárgyalnia a mindenkori román hatalommal. Ezért fontos, hogy Tusnádon idén nyáron először sikerült egy asztalhoz ültetni Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét és Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Az erdélyi magyar közösség érdekképviselőinek nem kell feltétlenül mindenben egyetérteni, és egyformán nyilatkozni, de mindenképpen közösen kell eldönteniük, melyik legyen az az irány, amerre vállvetve kell hogy tolják valamennyien az erdélyi magyar nemzeti közösség szekerét. Ha ebben nem tudnak megegyezni, akkor a szekér sem fog elindulni. Biztos, hogy csatlakozás előtt könnyebb a feltételeket betartatni, mint utána. Éppen ezért annyira fontos, hogy a betartatás ne csak kívülről, hanem belülről is jöjjön. Ha végignézzük az európai uniós 6. oldal
