Székely Nép, 2004 (37-38. évfolyam, 53-54. szám)
2004-04-01 / 53. szám
ségvédelmi egyezményre (mely tartalmazza a kisebbségi autonómiát), de akár az Európai Unió készülő alkotmányára is, amely megemlíti a kisebbségi jogokat. Markó Béla tanulmányának legkevésbé hiteles és megalapozott pontja az, amely egységre hívja fel a magyarokat. Az elmúlt másfél évben ugyanis az elnök kiszorította a párt testületéiből valamennyi politikai ellenfelét, az 1989-es temesvári "forradalmat" kirobbantó Tőkés László református püspöktől a konzervatív-liberális ideológiát követő, korábban az RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés Platform politikusain át a kritikát megfogalmazó liberális politikusokig. Az RMDSZ elnökét és politikai vezetőségét olyan vádak is érik, hogy megtiltják beosztottjaiknak és a párt tagjainak a nekik nem tetsző rendezvényeken való részvételt, vagy megpróbálják megakadályozni a másként gondolkodó erdélyi magyar politikusok szerepléseit a médiában. Az egységre szóló felhívás hiteltelenségét erősítik azok a hírek is, melyek szerint Romániában - az RMDSZ támogatásával - úgy akarják megváltoztatni a választási törvényt, hogy az önkormányzati és a parlamenti választásokon csak azok a kisebbségi szervezetek indulhassanak, melyek most is a parlamentben vannak, vagy amelyeknek taglétszáma eléri az adott kisebbség számának legalább 15%át (!). Ez egy ottani magyar párt esetében több, mint 200 ezer tag!. Ha ez a terv megvalósul, akkor a jövőben a romániai magyar szervezetek legitimitását többé nem az általános választásokon elért eredmények biztosítanák, aminek antidemokratikus jellege egyedülálló lenne Európában. (Összehasonlításképpen: ha Németországban egy-egy párt számára ilyen feltételt szabnának, akkor a 10 milliós taglétszám alatti pártok nem indulhatnának a választásokon... vagyis egy sem indulhatna! Mint köztudott, az európai demokratikus jogállamokban egy-egy nagy párt taglétszáma a népesség 0,5 - 1 %-át fedi le.) A törvénytervezet nem kevésbé antidemokratikus módon abban az esetben is lehetővé teszi az indulást az önkormányzati választásokon, ha egy szervezet 25,000 aláírást szed össze, azonban ezt minimum 15 megyéből, megyénként minimum 300 ajánlással kell megtenni. Magyarországon a tanulmánynyal Markó Béla leginkább az ellenzékben lévő jobbközép Fideszt próbálja megszólítani. Ennek legfőbb oka az, hogy az RMDSZ által készített közvélemény-kutatások nyilvánosságra nem hozott adatai szerint a Fidesznek - és különösen elnökének, Orbán Viktor volt miniszterelnöknek - elsöprő a népszerűsége az erdélyi magyarok körében. Ugyanakkor a Markót támogató - és Magyarországon Medgyessy miniszterelnökhöz kötődő üzleti körökkel szoros kapcsolatot ápoló - erdélyi magyar üzletemberek nyomására az RMDSZ aktívan beavatkozik a magyar belpolitikába, és kommunikációja a jelenlegi magyar ellenzékkel megszűnt. Az RMDSZ kínos helyzetbe került a kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppártban is - melynek mind a Fidesz, mind az RMDSZ tagja -, ahol megütközést keltett, hogy éppen az RMDSZ kongresszusán írta alá a Magyar Szocialista Párt és a Román Szociáldemokrata Párt a Szocialista Internacionálét is érintő együttműködési megállapodását. Az RMDSZ helyzete azért is kényes, mert létezik működő ellenpélda. Szlovákiában a magyar párton belüli politikai véleménykülönbség kérdését sikerült megoldani. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) minden meghatározó politikusát vezető testületéiben tartja - az ideológiai nézetkülönbségek ellenére. A szlovákiai magyarok politikai és érdekvédelmi szervezete köztudottan ügyel arra, hogy jó viszonyt alakítson ki a mindenkori magyar kormánnyal, és folyamatos párbeszédet tart fenn a magyarországi ellenzékkel is. Az MKP egyszerre elismert tagja a nem kommunista gyökerű szlovák kormánynak és az Európai Néppártnak, és részt vesz ez utóbbi európai parlamenti frakciójának munkájában is. Következtetés: Markó Béla tanulmányának rövid távon aligha lesz hatása. Az erdélyi magyarság a nyári önkormányzati választásokon - ha csak adminisztratív módon, például új választójogi törvénnyel meg nem akadályozzák - megosztottan, több politikai szervezettel fog elindulni. Az, hogy ezt követően ismét helyreáll-e a romániai magyarság politikai-szervezeti egysége a parlamenti választás idejére - ami biztosabbá tenné a magyar kisebbség képviseletét a román parlamentben - leginkább az RMDSZ és a pártelnök politikájától függ majd. Az RMDSZ-szel szembeni romániai magyar szerveződés a fent leírt megváltozott légkörben kezdődött. Nem bizonyított Markó Béla azon állítása, hogy a megosztottságot Magyarországról gerjesztik. Az erdélyi magyarság politikai egysége egyedül Erdélyben, az ottani politikai szereplők megegyezésével valósítható meg, vagyis a romániai magyar politikai egység létrehozása - és ezáltal a biztos parlamenti bejutás - leginkább Markó Béla kezében van. Az RMDSZ elnökének megvan a politikai mozgástere, hiszen egyszerre élvezi a bukaresti és a magyar kormány támogatását. A kérdés, hogy vissza tudja-e szerezni a romániai magyarság többségének támogatását. (Budapesti Tudósítónk) 2. oldal
