Székely Nép, 2003 (36. évfolyam, 52. szám)
2003-11-01 / 52. szám
Romaneasca 1990. februárjában megalkotott, elhíresült programja a mérvadó a belpolitikában. Idézünk a program 16. pontjá-ból: (...) "Most, vagy soha! Ne féljetek harcolni és piszkos vérüket ontani! A szőrös majmoknak nincs keresnivalójuk a mi drága hazánkban. Most érkezett el a legkedvezőbb történelmi pillanat arra, hogy megszabaduljunk tőlük és mindazoktól, akikben nem folyik román vér. A németeket részben kikergettük, de még vannak elegen mások is, akikre nincs szükségünk. Tegyetek meg mindent, hogy megszabaduljunk mindannyiuktól. Ceausescu nem élt eleget ahhoz, hogy megsemmisítse őket, de nemzetünknek nem kell letennie az , ellenük irányuló fegyvereket! Nem , kell nekünk Svájc! Semmiféle Európára nincs szükségünk! Mi románok vagyunk, ne engedjétek, hogy tévedésbe vigyen titeket a "Pro Europa" jelszó! E jelszavakban a mi román népünk megsemmisítése rejlik. Mi okos nép vagyunk! A közös Európa Ház nem jelenthet mást, mint a mi nemzeti egységünknek és Románia területének a szétzúzását. Egységet! Egységet! Egységet! Csak a Vatra Romaneasca kell nekünk -semmi egyéb. A román nyelv legyen az egyedüli uralkodó nyelv! Nem akarunk hallani másféle nyikorgást, egyetlen , más szót sem, csak kizárólag román szót. Iliescu saját bevallása szerint alapító tagja a Vatra Romaneascanak. Sokan felteszik a kérdést Romániában, hogy a Nastase kormány őszintén óhajtja-é Románia Európai Unióhoz való csatlakozását??? Erre egy határozott választ korai, kockázatos adni: A Nastase kormány a demokratikus ellenzékkel kötött paktuma egy évre szól. Mi lesz egy év után? Az egyik lehetséges út: meghosszabbítani a paktumot a demokratikus ellenzékkel, esetleg koalíciós kormányzási formát ölthet az együttműködés. Ez az európai értékek iránti elkötelezettségét jelentené. A PDSR parlamenti többséghez jutna a Nagyrománia Párt parlamenterei egy részének pédéséréizálásával. (A folyamat beindult.). Idő előtti parlamenti választások kiírása, ha a jelenlegi kormánypárt nyeregbe érzi magát és esélyt lát a parlamenti többség megszerzésére. .Kevésbé valószínű, de teljesen nem kizárható a PDSR és PRM koalíciós kormányzása. Romániában valami elmozdult a pozitív irányba. Teljesen új nyolcvan év távlatában a román és magyar értelmiségi elit párbeszéde. Négy-öt éve Molnár Gusztáv politológus, Erdély szülötte kezdeményezésére beindult egy vitafórum, nyílt, őszinte érvekre alapozott útkereső párbeszéd. Az erdélyi román és magyar értelmiségiek párbeszédéhez számos Kárpátokon túli származású román értelmiségi is csatlakozott, s a "Provincia" címú havi kiadvány köré tömörültek. A "Provincia" román és magyar nyelvű szakfolyóirat, és mind nagyobb teret hódit az értelmiségi körökben. Ennek a páratlan párbeszédnek hívei közé sorolható még: a "Dilema", a „22" címú folyóirat, az "Academia Catavencu", a "Hét" bukaresti hetilap, a "Korunk" és a "Magyar Kisebbség", a "Krónika", a "Ziua" hetilapok. Egy pozitív irányváltás észlelhető a román hírközlő írott/és sugárzott központi sajtó szemléletében. A civil társadalom, mint nem kormányzati társadalmi mozgalom erőteljesebben vállal részt a politizálásban. A PDSR kormányzásnak számolnia kell a fent említett tényezőkkel, a tömegmanipuláció esélye csökkenőben. Politikai értelemben a román társadalom érettebb, mint ezelőtt tíz évvel. A politikai pártokban is egy ideológiai tisztázási folyamat és generációváltás indult be. A magyar kisebbség iránti többségi viszonyulás egy további vonatkozásban is kiigazításra szorul. A politikai integráció mellett, amelynek eszköze az RMDSZ, a romániai magyar kisebbség társadalmi integrációra törekszik; állampolgári jogait, szakmai érdekeit és ambícióit az égyenlőség és a méltányosság körülményei, a minden diszkriminációtól mentes verseny feltételei között kívánja gyakorolni. Az RMDSZ berkeiben is a megújulás jelei észlelhetők. Az erdélyi magyarság érdek és közképviseleti szervezetében alulról feszít. A helyi szervezetekben a platformosodás teret hódít, különös tekintettel a Székelyföldön, ahol az elégedetlenség a csúcsvezetés irányában erősödik. A lumpen, karrierista, tisztséget vadászó elemek a községi, városi, területi szervezetekben háttérbe szorulnak. A tagság aktivizálódik. Az RMDSZ csúcsvezetésével szembeni elégedetlenség legfőbb okai:-az etnikai alapú autonómia tagadása, a tájbasimulás, a Székelyfóldön a románosítási folyamatok felerősödése, militarizálása, Cserehát, Lábas Ház, kaszárnya építés, az ortodox egyház térhódítása, a gazdasági, pénzügyi élet, az adminisztráció, a karhatalom és az igazságszolgáltatás nagyarányú magyartalanítása, illetve románosítása,-az RMDSZ ezen jelenségekkel szembeni passzív magatartása. Az is nyereség, hogy az RMDSZvégre színt vallott és ez egy nagyon fontos dolog az életben: ha a végén derülnek is ki a dolgok, de kiderülnek. 3. oldal
