Székely Nép, 2001 (34. évfolyam, 47-48. szám)
2001-09-01 / 48. szám
.. STÁTUSTÖRVÉNY , A KÜLPOLITIKA VIHARÁBAN A magyar státustörvény nemzetközi fogadtatása nem a legkedvezőbb. Mig három déli szomszédunk és Ukrajna tolerálta a jogszabály elfogadását, addig Románia és Szlovákia - igaz, utóbbi kevésbé hevesen - támadta azt. Nem kerülhető meg az sem, hogy az Európai Unió és az Európa Tanács több tisztségviselője szintén hangot adott a magyar kerettörvénnyel szembeni ellenérzésének. A kritikai megjegyzések felettébb furcsállhatóak annak fényében, hogy Európa tucatnyi országa számos kedvezményt, illetve támogatást nyújt a különböző határokon túli nemzetrészeknek és a rokon vagy "hasonló ajkú" közösségeknek. Északi és keleti szomszédunktól eltérően Szlovénia, Horvátország, Jugoszlávia és Ukrajna természetesnek tartotta a státustörvény megalkotását. Az ukrán külügyminiszter, Anatolij Zlenko kifejtette: "önök abból indulnak ki, hogyan terjesszék ki joggyakorlatukat a más országokban élő nemzettársaikra. Mi megértjük ezt a törekvést." Az ukrán-magyar kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvében egyébként már korábban helyet kapott egy kitétel, mely szerint a két fél támogatja egymás törekvéseit, hogy a státustörvény tervezetéhez hasonló jogszabályok mindkét országban megszülethessenek. Megjegyzendő, hogy Brüsszel megvizsgálta a státustörvény tervezetet, kifogást azonban nem emelt azzal kapcsolatban. A törvény elfogadása után azonban Michael Lake, az EU budapesti nagykövete kijelentette, hogy "az Európai bizottság jobban örülne, ha nem lenne olyasféle jogszabály, mint a státustörvény". Adrian Nastase június 21-én kijelentette, hogy Románia az alapszerződésen kívül képes felbontani az összes Magyarországgal kötött kétoldalú megállapodást. A román miniszterelnök úgy vélte, hogy az Európai Unióhoz hasonlóan Románia és Magyarország kapcsolatában is alkalmazni kell a diszkriminációt tiltó szabályokat. Nastase - többek között - az alapítványok alapszabályzatának felülvizsgálatát, valamint különböző adó- és vámintézkedéseket helyezett kilátásba. Az esetleges pénzügyi lépések között megemlítette, hogy a Romániában folyósított nyugdíjak és munkanélküli segélyek mellett a személyi jövedelemadó rendszerében számbaveszik a külföldről kapott támogatásokat. A román kormányfő úgy vélte, hogy az integráció felé haladó világban, az etnikai diszkrimináció megszüntetése évszázadában "a magyar kormány a szeparatizmust hangsúlyozza, s olyan értékeket támogat, amelyeknek semmi közük az Európai értékekhez, hanem a revizionista politikához tartoznak". Nastase közölte, hogy a magyar státustörvény diszkriminációt alkalmaz Románia többségi és kisebbségi lakossága között, s az etnikai vonatkozásokra helyezi a hangsúlyt. Ugyanezen a napon Eduard Kukán szlovák külügyminiszter elmondta, hogy a magyar fél nem reagált a szlovákok által felvetett összes kérdésre, ezért azt várja el Magyarországtól, hogy a törvény végrehajtási rendelkezéseinek kidolgozása során folyamatos konzultációkat folytasson Szlovákiával a '"félreértések elkerülése végett". Zoran Djindjics szerb miniszterelnök még visszafogottabban nyilatkozott a státustörvényről. Djindjics kiemelte, hogy nem ellenzi a jogszabályt, ám a nemzeti integrációnál fontosabbnak tartja a polgári integrációt. Romániában viszont a Corneliu Vadin Tudor vezette Nagy- Románia Párt támogatásáról biztosította - a Magyarországgal szembeni kemény fellépés miatt - a kormányzó Szociáldemokrata Pártot - a támogatásért cserébe azonban Románia nyugati határának lezárását és a hadsereg válsághelyzetre való felkészítését "ajánlotta". A román reakcióknál meglepőbb volt egyes nyugat-Európai politikusok véleménye. Az EU soros elnöki tisztét ellátó svéd miniszterelnök, Goran Persson leszögezte, hogy az uniós tagoknak és a jelölteknek ugyanúgy előzetes konzultációk után kell döntéseket hozniuk, hogy ne okozzanak gondot a többi államnak. Lord Russell-Johnson, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke - a nyári ülésszak előtt - hangsúlyozta, hogy "nem tartja hasznosnak a magyar kisebbség szempontjából" a státustörvényt. Az elnök napokkal később bevallotta, hogy nem tudta pontosan, miről van szó a törvényben, ám ezek után a körülményeknek megfelelően kezeli majd az anyagot. Adrian Nastase pedig közölte, hogy a státustörvényt fel kell függeszteni mindaddig, amig Magyarország be nem fejezi a csatlakozási tárgyalásokat az Unióval. A Nagy-Románia Párt törvénytervezetet nyújtott be a státustörvény "hatásait kivédendő", mely szerint akinek magyar igazolványa lesz, azt kettős állampolgárnak kell majd tekinteni, tehát nem tölthet be romániai köztisztségeket. Günter Verheugen, az Unió bővítési biztosa ugyanakkor jelezte, hogy a státustörvény összhangban van az EU és Magyarország közötti társulási szerződéssel. Mindeközben Strasbourgban a román ET-delegáció támadásba lendült. Határozati javaslatúk szerint a magyar jogszabály végrehajtásában területen kívüliséget feltételez, diszkriminációt alkalmaz az adott államokban élő magyar kisebbség és a többség között, valamint "várhatóan új feszültségek forrása lesz". A román honatyák mindmáig kívánatosnak tartanák, ha a közgyűlés felszólítaná a magyarokat, hogy függesszék fel a jogszabály végrehajtását. A román javaslatot egyébként finn, dán, német és angol ET- képviselők is támogatták, sőt az ET parlamenti közgyűlésének valamennyi jelenlévő szlovák tagja csatlakozott az indítványhoz. Alejandró Agag Longo kifejtette: "Az Európai bizottság több tisztségviselője is jelezte, hogy ez a törvény tiszteletben tartja az Európai normákat, s mivel megfelel ezeknek, az Európai Néppárt számára teljesen elfogadható. Biztosak vagyunk abban, hogy a törvény teljesen korrekt." Ezt követően az Európai Néppárt elnöke nyilatkozatában legitim és dicséretes dolognak tartotta, hogy a magyar kormány a státustörvényben gondoskodik a szomszédos országokban élő kisebbségekről. Wilfried Martens hangoztatta, hogy Budapesnek minden joga megvan a külföldön élő magyarság támogatására. Az Európa Parlament legnagyobb, a konzervatív és keresztény pártokat összefogó pártcsoportjának elnöke szerint képtelenség mindezt valamiféle agresszióként feltüntetni. A politikus túlreagálásként értékelte a román kormány tiltakozásait, főleg azt, ahogyan Adrian Nastase a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetőzött az ET előtt. A Libertate, a vajdasági románok lapja ugyanakkor védelmébe vette a magyar státustörvenyt. A délvidéki románok követendő példának, reménykeltőnek nevezték azt, s keményen bírálták a romániai fogadtatást. Az Európa Tanács velencei bizottsága elfogadta az Európai kisebbségek identitásának védelmét szolgáló kedvezmények általános összehasonlitó elemzésére vonatkozó magyar javaslatot. Az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága határozata értelmében a testület kisebbségi albizottsága általános vizsgálatot folytat, hogy az ET egyes tagországaiban milyen kedvezményeket, illetve támogatásokat nyújtanak a határokon túli kisebbségeknek. Az egyik leggyakrabban hangoztatott román, illetve szlovák vád az előzetes konzultáció hiánya. A magyar miniszterelnök szerint azonban a kormány tájékoztatta partnereit, s ennek nyomán konzultációkra kerülhetett volna sor már előbb is. Orbán Viktor kormányfő július 3-án az Ml-en elmondta: "Amikor a Magyar Állandó Értekezlet elfogadta a státustörvény koncepcióját, akkor a politikai államtitkár összehívta az összes érintett szomszédos, uniós és NATO állam nagykövetét, bemutatta a koncepciót, s kérte, hogyha van véleményük, fejtsék ki. Majdamikor a kormány elfogadta a törvényjavaslatot s benyújtotta a Tisztet Ház elé, akkor maga a 6 oldal
